Vereinsamt
Die Krähen schrein
Und ziehen schwirren Flugs zur Stadt:
Bald wird es schnein —
Wohl dem, der jetzt noch – Heimat hat!
Nun stehst du starr,
Schaust rückwärts ach! wie lange schon!
Was bist Du Narr
Vor Winters in die Welt – entflohn?
Die Welt – ein Tor
Zu tausend Wüsten stumm und kalt!
Wer das verlor,
Was du verlorst, macht nirgends Halt.
Nun stehst du bleich,
Zur Winter – Wanderschaft verflucht,
Dem Rauche gleich,
Der stets nach kältern Himmeln sucht.
Flieg', Vogel, schnarr'
Dein Lied im Wüsten – Vogel -Ton! —
Versteck', du Narr,
Dein blutend Herz in Eis und Hohn!
Die Krähen schrein
Und ziehen schwirren Flugs zur Stadt:
Bald wird es schnein,
Weh dem, der keine Heimat hat.
Friedrich Nietzsche
Elhagyott
Varjak károgva
Húznak el a város felett:
's az első hóra —
Boldog, ki még hazára lelt.
Dermedten állsz,
majd, csak hátra nézel hosszan!
Bolonddá válsz
Világgá menekülsz búsan?
Világ – egy ajtó
Ezernyi néma pusztához!
Ki elveszik ott
Azt az élet vissza nem hoz.
Sápadtan állsz,
Télben menésre átkozva,
Magasba szállsz,
Mint füst a hideg kozmoszba.
Repülj madár,
Pusztában egy madár dallal–
Rejtsd el, szamár,
Vérző szíved, gúnyolt jégfal.
Varjak károgva
Húznak el a város felett:
's az első hóra —
Jaj ann'k, ki hazára nem lelt.
Mucsi Antal
4 hozzászólás
Kedves Tóni!
Nagyon szép ez a vers, tele fájdalommal és a haza utáni vággyal.
Tudom, lüktetnek benned a honvágy-versek. Nekem is jólesnek, nagyon szeretem az ilyen mélabús, fájó verseket.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida 2
Én mint egy egyszerű ember jöttem a világra, mint fizikai munkás kerültem ki külföldre, évekre rá sikerült egy bizonyos fokra felemelkednem, talán egy húsz évig, de az utolsó tíz évben, ismét lenn, mint egy egyszerű munkás ember dolgoztam. A legboldogtalanabb évek azok voltak, amikor egy reám bízott, ideáért dolgoztam, sok olyan utasítást tovább kellett adnom, véghezvinnem, amit ÉN sohasem tettem volna meg. Én is szenvedtem évekig a „karriere lázban”, míg
majdnem bele is haltam. Akkor jött egy „tikk”, és most már tízen öt éve újból mint boldog ember élek. Talán ezért is ezek a versek, fordítások, amelyek, az érzéseket konfrontálják.
Köszönöm, hogy olvasol, és bocsánat a hosszú szövegért.
Üdv Tóni
Kedves Ida! 1
Tudod, én már régen észrevettem, hogy én nem vagyok a tömeg kedvence. Ahhoz, hogy valaki a tömeg kedvence legyen, vagy egy tömegben megnyilvánulásra jusson, sokszor el kell titkolnia a reális saját érzéseit. Ugyanis valóságban, senki sem az, mint akit a tömeg, a nyilvánosság, egy boldog, szerencsés embernek ünnepel. Anyagilag és ismeretségben talán igen, de boldogságban, érvényesülésben, nem. Ezt bizonyítják a tények, ahogy, és amit ők az életükben tesznek, és ahogy ők kifelé, és titokban befelé élnek. Azt is bebizonyították már sok ismert és sikeres emberek életrajzai, hogy ők boldogtalanabbak, és éjjelenként sokkal többet sírnak, mint egy egyszerű ember.
Folyt.
Kedves Tóni!
Ne zavartasd magad, szeretem ha írsz magadról. Köszönöm a bizalmad.
Már sok mindent tudok Rólad, s talán rokon lelkek vagyunk. Hogy miért mondom ezt? Május elején majd feltöltöm egy életrajzi versemet, abban sok mindent elárulok magamról.
Üdvözlettel
Ida