„Végre itt vagy!
El sem hiszem…
Te nem tudod,
ez mily öröm nekem!
Figyelek minden rezdülést,
mi tőled származik,
mert az élet vagy nekem,
s ez nem változik
időtlen idők óta…”
-szólt a pók,
s körbefonta
áldozatát a legyet,
kit úgy szeret.
Vonzalom
By Gyömbér
10 hozzászólás
mekkora hazug ez a pók
mellesleg tökre nem értem ily’ suttyó fejjel, minek kell “származik” szót használni, minek kell csűrni csavarni ezeket a szavakat
monnyuk lehet, h csak én nem értem ezeket a verseket…
A pók végtelenül egyszerű, s mint olyan őszinte. Max. a pókszerűek nem azok….
Nem kell mindent megérteni! Gondold el, milyen “furcsa” lenne, ha mindenki mindent megértene…
Van pl. egy ismerősöm, aki nem érti a “tejeskávét”, és mégis boldog ember.
( Egy szólásféle is kapcsolódik hozzá: Nem érti, mint Bagoly a tejeskávét.)
Ja! Persze törekedjünk a megértésre, mert ez viszi előre a “dolgokat”… azt mondják… (vagy nem? ) de nem minden áron…
Baglyok nem, bagolyszerűek értik a “tejeskávét”.
Plussz: a pók egyetlen szava sem hazugság, nem tudom, ez meg honnan jött (első hozzászólás)! Persze van, aki nehezen, néha, vagy sohasem emészt, ill. kit ritkán emésztenek…
Különös ez a szenvedély – tehetted volna a szerelmes versek közé is!
Üdv: Kuvik
:)))), pedig a tejeskávé bonyolult dolog!
Igen, különös szenvedély, pláne a végkifejlet….
Köszi a hozzászólást!
Üdv: Gyömbér
Végre egy szép szerelmes vers – ötlött fel bennem a gondolat, majd a csattanó kiábrándított, de csak egy pillanatra… Ez is a szerelem egyik arca lenne? Ílymódon egyesülés egy megkívánt lénnyel…
Nagyon szépen írsz!
Szia Gabi!
Örülök, hogy olvastad! Az az igazság, hogy tényleg egy pókról írtam, de már annyian kötik a “szerelemhez”, hogy kezdem azt hinni, valami tudat alatti érzés iratta ezt velem!
Üdv: Gyömbér
Romhányi jut eszembe erről a versről.
(a nagy kedvencen)
Most már Te is!
Gratul!
aranyos:)
Kellemes, könnyed, valóban "romhányis".
Nagyon tetszett!!!!!!