Lehűlt a nyár, utószor ontja fényét,
pakolja már a dolgait szomorgva,
a szél kerengve jár a fák sörényén,
akárha ősz előfutárja volna.
A kék azúrt a fellegek fedik már,
terítve hűs esőt a dús mezőkre,
habár a nyárutó varázsa még vár,
de napsugára elfakult belőle.
Borong az ég, nyomán az őszre várva
megannyi fecske messze délre készül,
daruknak árja visszanéz a tájra,
az ágakon csipogva pár veréb ül.
A nyár a köntösét terítve, halkan
kisurran és nyomán az ősz betoppan.
2 hozzászólás
Kedves Imre!
“Lehűlt a nyár, utószor ontja fényét,
pakolja már a dolgait szomorgva,”
Nagyon eltalált kép
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Örülök, hogy tetszett.
Barátsággal, Imre