Harsog, zeng, lobog a hitvány,
füledbe zúg, szemedbe csap.
Tombol, mint őrült tanítvány,
ha mesterétől intőt kap.
Egyszerű, csendes az igaz,
alig látod, hallod meg őt.
Ha segítség kell, vagy vigasz,
kéretlenül a megmentőd.
Ne ess a látszat vermébe,
lépd át a tarka paravánt.
A gyöngy rejtve van a mélybe’,
nem küldhetsz érte karavánt.
14 hozzászólás
Kedves antonius!
A kincsek, mint a gyöngy is rejtve vannak, de annál értékesebbek.
Ez az emberekre is jellemző, hogy nem is sejteni, ha valakivel összehoz a sors, milyen kincset találtunk!…Mindenképpen meg kell becsülni, legyen az ember, vagy maga az igazgyöngy a tenger fenekén!…Szép a versed. érdekes gondolatokat indít el az emberben. Gratulálok!
Üdv: sólyomlány
Nagyon találó a két ellentét, ami igaz a kincsre, és az igaz emberekre, s úgyanúgy az ellentéte is ezt igazolja. Szép versbe foglaltad bele a gondolataidat.
Szeretettel: Kata
Kedves sólyomlány!
Köszönöm kedves szavaid és tartalmas, értő h.sz.-t.
Állandó figyelmed megtisztel.
Üdv. a.
Kedves Kata!
Nekem pedig az tetszik, hogy mindig figyelsz mindenkire és okosan, segítő szándákkal fordulsz mindenki felé. Te egy nagyon kedves Ember vagy.
Köszönöm a figyelmed és a kommented.
Üdv. a.
Kedves antonius!
Nekem úgy tűnik, mintha a rejtett gyöngy egy megszemélyesítés lenne, és konkrétan valakihez szólna.
Bár lehet hogy tévedek, de nem szokásom. Nagyszerű írás! Gratulálok! napsugárka
Ez (is) egy nagyon szép vers. Az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon akkor mi a helyes lépés, ha van egy ilyen gyöngy, de úgy tűnik, hogy elgurult, eltűnt messzire, mert olyan az élet, hogy elvitte… persze, nem örökre, és nem azért, mert távol akart kerülni tőlem… egyszerűen így kellett lennie. Utána menjen az ember, vagy hagyja elveszni valahol… de mire ezt leírtam (és talán többek között éppen ezért értékesek az ilyen írások), már rá is néztem a dologra, és számomra úgy tűnik, hogy nem szabad hagyni, hogy elvesszen… meg kell becsülni nagyon, vigyázni kell rá.
Köszönöm, hogy olvashattam ezt a verset!!!
barackvirág
Kedves barackvirág!
Szerintem igen. Utána kell menni. Nem csörtetve, törtetve (kegyedről nem is tételeznék fel ilyen méltatlan viselkedést.) de szépen, szelíden, igen. Mondom, de hányszor nem teszem…
Köszönöm, hogy itt jártál, hogy gondolatokat ébresztettél és egyáltalán!
Üdv. a.
Kedves napsugárka!
Lehet. Köszönöm a figyelmed. Megtisztelsz vele.
Üdv .a.
Ismerem az ilyen gyöngy-érzést, emberekre kivetítve. Szeretnék egyszer végre már én is valakinek az igazgyöngye lenni 🙂 bár ezzel szerintem mindenki így van, pláne, ha elolvassa ezt a verset.
Hanga
Kedves Hanga!
Köszönöm, hogy megtiszteltél a látogatásoddal és kedves hozzászólásoddal.
Üdv. a.
Antal kedves!
Nem nyüzsgök, csak bóklászok. 🙂 Mélységes igazságot öntöttél rímekbe, mert az igazi értékek, valóban sokszor megbújnak a "padsorok" mögött. A rejtett kincsek birodalmát azért néha felfedezik, mint ahogyan most én is,.. itt a rengeteg erdőben sétálgatva. 🙂
Meg kell mondjam természetesen a cím hozott ide,… kíváncsi voltam a gyönygyre,… amit utolsó két sorodban meg is találtam. :)Jelentem, begyűjtve! :)))
Még mindig: pipacs
Most fedeztem föl, hogy a „kertek alatt farkas járt”. 🙂
Örülök kedves pipacska, ha tetszett a próbálkozásom.
Üdv. a.
Kedves Antal!
A cím csalogató. Sok a gyöngykereső, és a gyöngykeresőt váró. Osztozom az
előttem szólók véleményében, de én a vers szerkezetét, hangulatát
egy másik tartalommal is élveztem volna. Kár, hogy azért kellett írnod, mert
valakinek a figyelmét fel kell hívnia a gyöngyre. Kiváncsi vagyok,
vajon a gyöngy elrejtője segítene-e felhozni a mélyből, annak, akitől szeretné,
hogy érezze a hol-létét. …és még mennyi kérdést kelt egy ilyen gyöngy…
Remete
Köszönöm a látogatásod és a gandolataidat. a