Nagyon jó, tetszik az egyéni ritmusa is – ha "belekutatok" 🙂 akkor azt mondom, hogy mértékkel időmértékes 🙂 viszont én szoktam szeretni azt, ha valami nem katonásan szabályszerű 🙂
Kedves Antonius!
No ugye jól éreztem én,valahol a kertek alatt lopakodik már az ősz.Örülök,hogy Te is észrevetted, és megírtad.Méghozzá ilyen gyönyörűen.Köszönöm,hogy olvashattam
Szeretettel üdv:hova
Kedves Antonius!
Szép ez a két sor.
Kicsit Juhász Gyulás
/ Nyár
A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek.
(Annára gondolok, ó én letűnt nyaram.)
Őszünk be közeleg, falevél földre téved.
(Annára gondolok és siratom magam!)/
Nagyon Antonius-os,
és nagyon tetszik!
Bizony már oson az ősz, pedig még alig volt nyár. De szépsége már múlik, s lassan aranyba borul ősszel a világ.
Kedves sorok ezek, miket írtál. Gratulálok!
Kedves Druszám!
Csodálok mindenkit, aki ilyen röviden tud irni. Én mindig csak egy pár szót szeretnék leirni, de sohasem sikerül. Nagyon szép a tavasz, a nyár meleg napsugara is gyönyörű. de vannak nagyon szép, emlékezetes gyönyörű szép őszi napok is, Ez úgyanúgy a természetben, mint szimbolikussan az ember életében is. Remélem hallottad már azt a kis rövid mondást, amelybe egég sok mi korunk beli bele esik: Es war der Herbst, und nicht der zweite Frühling. habár, azt hiszem a második tavaszt már mindannyian éreztük, és néha, majdnem szebb volt mit az első. de a másodiknál, már csak gyönyörködünk a szép virágokban, nem csupáljuk le, mert tudjuk, a vágott, lecsupált virágnak, mindig friss viz kell, és nekünk már a kút, néha egy kicsit messze van.
üdv Toni
Kedves Judit!
Ismerem ezt a Juhász verset. Más bajom nincs a nagyokkal, csak annyi, ha olvasom őket, akkor a klaviatúrámat kedvem volna belehajigálni a kerti tóba. 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál.
Üdv. a.
Kedves Druszám!
Szellemes megjegyzéseden jót vigyorogtam. Na igen, csupálni, már nem csupáljuk a virágokat de azért az illatukban elmerülünk néha…
Köszönöm, hogy olvastál.
Üdv. a.
Kedves Hanga!
Azért érzed, mert van. Mondhatnám azt, hogy tudatos a ritmustörés és nem hazudnék nagyot. De akkor sem pirulnék, ha bevallanám, nem tudtam elkerülni az „ám” szócskát.
Én „megbocsátom” Sándor bátyánknak a „De” szócskával okozott törést itt alant:
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot?
Amilyen szíved Neked van, Te is megbocsátod nekem. 🙂
Köszönöm ismét. a.
Néhány sorban nagyon szépen, pontosan énekelted meg a lassan beosonó őszt. Gyorsan elmúlt a nyár, az idő lejárt. Tetszik nem tetszik, mindjárt itt az ősz. Igaz, annak is meg-vannak a szépségei, sz vigasztal.
Üdvözlettel: Kata
Nem is értem, hogyan találtál rá erre a régen elszórt kavicsomra. Egyike azoknak a kevés szösszeneteimnek, amikkel nincs bajom.
Köszönöm, hogy megtiszteltél. a.
26 hozzászólás
És ez a vers nemcsak az évszakról szól, igaz? 🙂
Nagyon jó, tetszik az egyéni ritmusa is – ha "belekutatok" 🙂 akkor azt mondom, hogy mértékkel időmértékes 🙂 viszont én szoktam szeretni azt, ha valami nem katonásan szabályszerű 🙂
barackvirág
…még meleg simogat,
még langyos az este,
még napsugár hívogat,
s átölel déli csendje.
Tetszett nagyon a versed, kedves Antonio!
Szeretettel: gleam
Bocsánat: Antonius… Ne haragudj, hogy rosszul írtam a neved!
Kedves antonius!
Tetszett, rövid ám velős írásod!
Elrejtve benne ismét a múló idő fölöttünk!..:))))…
Nem tudod kihagyni!!!…:))))))))
Üdv: Csilla
Kedves Barackvirág!
Mint mindig, most is jól látod.
Köszönöm, hogy jártál nálam.
Üdv. a.
Kedves gleam!
Köszönöm a figyelmed. Az Antonioért nincs harag. Hívhatsz akár Tónikámnak is.
Örültem Neked, gyere máskor is.
Üdv. a.
Kedves sólyomlány!
Kegyed mostanság olyan távoli egekben köröz, hogy csoda, ha ilyen porszemeket még regisztrálni tudja.
Örülök, hogy itt jártál.
Üdv. a.
Kedves Antonius!
No ugye jól éreztem én,valahol a kertek alatt lopakodik már az ősz.Örülök,hogy Te is észrevetted, és megírtad.Méghozzá ilyen gyönyörűen.Köszönöm,hogy olvashattam
Szeretettel üdv:hova
Kedves Antonius!
Szép ez a két sor.
Kicsit Juhász Gyulás
/ Nyár
A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek.
(Annára gondolok, ó én letűnt nyaram.)
Őszünk be közeleg, falevél földre téved.
(Annára gondolok és siratom magam!)/
Nagyon Antonius-os,
és nagyon tetszik!
Kedves Antonius!
Bizony már oson az ősz, pedig még alig volt nyár. De szépsége már múlik, s lassan aranyba borul ősszel a világ.
Kedves sorok ezek, miket írtál. Gratulálok!
Üdv:
Hamupipő
Kedves Druszám!
Csodálok mindenkit, aki ilyen röviden tud irni. Én mindig csak egy pár szót szeretnék leirni, de sohasem sikerül. Nagyon szép a tavasz, a nyár meleg napsugara is gyönyörű. de vannak nagyon szép, emlékezetes gyönyörű szép őszi napok is, Ez úgyanúgy a természetben, mint szimbolikussan az ember életében is. Remélem hallottad már azt a kis rövid mondást, amelybe egég sok mi korunk beli bele esik: Es war der Herbst, und nicht der zweite Frühling. habár, azt hiszem a második tavaszt már mindannyian éreztük, és néha, majdnem szebb volt mit az első. de a másodiknál, már csak gyönyörködünk a szép virágokban, nem csupáljuk le, mert tudjuk, a vágott, lecsupált virágnak, mindig friss viz kell, és nekünk már a kút, néha egy kicsit messze van.
üdv Toni
Kedves hova!
Ezt a szösszenetet tegnap írtam és az első változat második versszaka ez volt:
De kertek alatt,
mint tarka dizőz,
titokban matat,
már oson az ősz.
(Ha így hagyom, hát elég lett volna kimagyarázni, hogy nem együtt bóklásztunk a kertek alatt, ősz lesőbe. 🙂 )
Kedves Judit!
Ismerem ezt a Juhász verset. Más bajom nincs a nagyokkal, csak annyi, ha olvasom őket, akkor a klaviatúrámat kedvem volna belehajigálni a kerti tóba. 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál.
Üdv. a.
Kedves Hamupipő!
Régen láttalak, olvastalak. Köszönöm, hogy megtiszteltél, örültem Neked.
Üdv. a.
Kedves Druszám!
Szellemes megjegyzéseden jót vigyorogtam. Na igen, csupálni, már nem csupáljuk a virágokat de azért az illatukban elmerülünk néha…
Köszönöm, hogy olvastál.
Üdv. a.
Szia!
Milyen igazad van, augusztusban a meleg ellenére már érezni az ősz lehelletét. Tetszik a versed.
Szeretettel: Rozália
Az ősz gyönyörű, színes, tarka. A versed pedig szép, igazi sordó alkotás. De azért kötözködjek? Az "Ám"-nál ritmustörést érzek. 🙂
Hanga
Bocsánat, sodró 🙂
Kedves Rozália!
Köszönöm, hogy megtiszteltél, olvastál és értékeltél.
Üdv. a.
Kedves Hanga!
Azért érzed, mert van. Mondhatnám azt, hogy tudatos a ritmustörés és nem hazudnék nagyot. De akkor sem pirulnék, ha bevallanám, nem tudtam elkerülni az „ám” szócskát.
Én „megbocsátom” Sándor bátyánknak a „De” szócskával okozott törést itt alant:
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot?
Amilyen szíved Neked van, Te is megbocsátod nekem. 🙂
Köszönöm ismét. a.
Néhány sorban nagyon szépen, pontosan énekelted meg a lassan beosonó őszt. Gyorsan elmúlt a nyár, az idő lejárt. Tetszik nem tetszik, mindjárt itt az ősz. Igaz, annak is meg-vannak a szépségei, sz vigasztal.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
Neked mindig nagyon örülök.
Üdv. a.
Nagyon jó ,nekem igy tetszik ahogy van,gratulálok.Üdv:Szekelyke.
Megtisztel a látogatásod kedves szekelyke.
Köszönöm.a.
Nekem ez nagyon tetszik:)
Rövid,de benne van,amit most érzek….
Nem is értem, hogyan találtál rá erre a régen elszórt kavicsomra. Egyike azoknak a kevés szösszeneteimnek, amikkel nincs bajom.
Köszönöm, hogy megtiszteltél. a.