Böngészés: szonett
Sikít az őszi szél kopott vonója, avarra sírja bánatát az Isten – esőt szitál, s megannyi könnye volna, hogy enyhet…
Kincs után kutatsz magadba mélyedőn, zenét találsz, a múzsa nem illan el. Dalolni hív a húr, érte könnyezel, hangja tompa…