Böngészés: műfordítás
Főhajtva jár a fáradt nyár, A tóban fakó múlást lát. A léptem fáradt, poros már, fasort…
Volt egyszer egy bumeráng, Dobjatok el! – nézett ránk; Messze repült ívben ő, S többé…
Volt egyszer egy bumeráng, Vézna, ám vonzza világ. Lám így is messze elért, Visszatérésből…
Hova rohansz velünk, villám vonat? A nap letűnt, vak éj borul a tájra, Csattogva, mennydörögve…
Láttam én egy bumerángot; Hosszú lett, így hú, de rángott. Így is megtett tisztes távot…
Hogy korban túltesz feleség a férjen, Ezt irigyelni, férjek, nincs minek! Dolgozzatok naponta…
Tavasz éjt, tavasz éjt A fák közt a kikelet susogott. Az ablakom szélesre tártam én, A lelkem…
Ott, az élénkvörös szénen képek jönnek és mennek, képek közelgő jövőről, bánatnak és…
Mikor a nap a föld határán, Elűzve álmot, megjelen, Munkámba néha erre tartok…
Istenke, vedd térdedre édesanyámat, ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt…