Tudta, hogy rossz időben, rossz helyre született.
Az ő világa egy titokzatos kettős világ.
Az elmélyülő csend a templom falai közt, a festett üvegablakon tarkán átszűrődő fény, az alázattal meghajló férfivállak a korpusz előtt. Aztán az ölnyi vastag falú erőd.
Ha lecsukja a szemét, érzi a sivatagi szél forró simítását hajdan sápadt arcán. Hallja a falakon kívül, a perzselő homokban, apró termetű lovaikon vágtató fehér turbános muszlim harcosok vijjogó kiáltásait. Látja magát karddal a kezében, a láncing fonatán szürkén törik meg a fény, szíve fölött a fehér skapulárén bíboran ragyog fel a nyolcszögletű kereszt. Érezni véli karjában az erőt, a vívás utáni fáradtságot, a vecsernyére hívó harang hangjának imára késztetését. Szívét elárasztja ilyenkor a feltétlen hit és odaadás. Hite a kardban, és mi tagadás, szürke ruhás fegyverhordozójában. És a teljes odaadás annak a szenvedő férfialaknak, a tabernákulum fölött lógó feszületen.
Mindig tudta, hogy rossz időben és rossz helyen született.
Sértette fülét az utcán a bábeli zűrzavar, a sokféle hang között elveszett a szó.
Bántotta büszkeségét a kétkedő tekintete, amint elutasítja segítséget nyújtó kezét.
Megalázta a ki nem mondott kérdés, amit elfojtottak, látva vállán az írást: Miles Christi.
Ez nem az ő világa.
Későn született.
Ezer évet késett.
1 hozzászólás
Ezer évvel korábban születni, lovagnak születni, vagy azzá válni. Élni egy tisztább, egyszerűbb barbárabb világban, -Nem rossz! gondolat! Ez az írás tipikus egyperces, a legjobbak közül való Csak egy felvillanó kép, de könyvek, gondolatok egész világa van mögötte. Umberto Eco azt mondaná: nyitott mű!!! -én