Böngészés: Versek
A vénember, aranyhal kérlelője, Egy nagy hibának volt elkövetője, Hogy hallgatott a kapzsi…
A tengeren hajók vadul száguldnak, Tanácstalan hajó jut rossz vidékre, Mindegyik jót keres, de…
A márciusra langyuló tekintetét a Nap teríti, mintha volna jó apánk az ég alatt, a felleg is…
A gyökérben erő surran, esőt iszik, földdel él és az álma hófehér. Föld alól a föld fölé tör…
Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon…
Gondolataim bűvtollal Szeretném adni át; Hatalmas tollal, ámuljon Ma rajta a világ.
Szérűn az ágyam, széna a vánkosom, derékaljam rét, betakar kalapom. Hold kísér és milliárd…
Magány, mint eső hull a fődre. Eső tengerből este jő a földre; a síkságból kívánkozik…
Az ingoványon át nehéz haladni, hiszen, ha rajta nincsen általút, veszélyes elkalandozás…
üres tekintet alig él a régi tűz a fellángolás csak a múltból integet már kezdetben…