A tanárnak mindig igaza van,
Ebben tévedsz mert nem,
Az kell legyen mit ő akar,
De ő is csak ember.
Az igazság mindig egy,
A valós, a kőbe vésett
A tanár azzal szembe megy,
Ki azt mondja, ő téved.
Pedig lehet a diáknak is igaza
Ez minden fejlődés útja,
Ha a diák újat nem mutatna,
Még ott volnánk a középkorba’.
Ne hidd, hogy győz a tudás,
Az újítóé, lázadóé a bukás,
Hiába tudja ő az igazat,
A hatalom győz, az akarat.
Legyél szerény, és ne makacs,
Tanárként diák, diákként tanár,
Helyzeteddel ne élj vissza,
A tisztelet a bölcsnek kijár.
4 hozzászólás
Versed mondanivalójával mélyen egyetértek. Az igazán bölcs tanár, aki elismeri a hibáját és értékeli azt, ha a diák észreveszi.
Egy apró hibára hívnám fel a figyelmed:
harmadik v.sz. "Ha diák nem újat nem mutatna"
Az első "nem" szó felesleges, viszont a "diák" elé tennék névelőt, mivel látom, a szótagszámokhoz amúgy sem ragaszkodsz.
Ennyi csupán. Csak biztatni tudlak. Jó alkotást!
Szeretettel!
Ida
A tisztelet most Neked jár!
Köszönöm az építő kritikát, és az elismerést.
Szalai Mihály
Tetszett kedves Mihály !
Bölcs gondolataid szépen csokorba szedted.
Szeretettel: Zsu