Almát szüretel a sajgó élet.
Emléked létráját ághoz emelem,
s míg pirosan izzik a tört lélek,
fáj az aláhullott szerelem.
Űr-sötét, fagyos az ősz bennem,
bár szikrát szór az égi Fénykirály…
Mosolygó gyümölcsben nem lelem
arcod tiszta mását. A múlt kiváj,
gyors patak görget apró köveket,
s borostyánba dermedt kéklő mozdulat
a légen átzúgva ejt sebet.
De enged majd e fagy még, s itt maraszt’,
ha küld az Ég egy Angyalt, ki új utat
tör, s az ágon új reményt fakaszt.
10 hozzászólás
Szia! Mint szonett, biztos szép, én nem értek a verseléshez. Máshoz se. de, mint olvasó mondom: az almát szüretelő sajgó élet, az emlék létrája, a pirosan izzó tört lélek nem az én világom. Megpróbáltam magamban képpé formálni a borostyánba dermedő, kéklő mozdulatot, amint a légen átzúgva éppen sebet ejt, de nem volt tárgy, s így nem tudtam kin, vagy min. Ne haragudj, h így kivesézem, de én tényleg nem tudom követni. De, majd valaki, biztos megírja, milyen szép. Üdvözlettel: én
Király!!! Mármint a hozzászólásod. Nagyon tetszett! 🙂 Még hogy nem értesz semmihez!…
Amúgy… a fájdalom lehet, hogy elvette az eszemet… 🙁
Lájkollak István! Nem semmi ez a reakció! Üdvözlettel: én
Egyszerűbb és békésebb, mint fennhangon vitatkozni, nem? 🙂 Egyébként pedig tényleg tetszett, ahogy megfogalmaztad.
Üdv: István
Egészen egyedi képekkel hasonítasz. És a szonett, mint forma nagyon illik az érzésekhez. Mélyről fakadó versedhez gratulálok!
Üdv
Zoli
Kedves Zoli, köszönöm szépen a látogatást és a hozzászólást. Látszik, hogy érted, miről írtam, és miért ebben a formában.
Üdvözlettel: István
Kedves István !
Tényleg egyed képeket használtál, nagyon szép a szonettforma, én még kínlódok vele,
de egyszer úgyis beadja a "derekát" ! 🙂
Szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves Zsu!
Köszönöm, hogy olvastad a versem! Nem tudom kitalálni viszont, hogy mivel kínlódsz. A szonett formával, vagy a vers tartalmával?…
Szeretettel látlak máskor is!
Üdv: István
Kedves István!
Versed hangulatos és jó olvasni, szép költői szavakat használtál benne.
Azonban nem szabad elfeledni, hogy a szonett nehéz műfaj, több fontos előírásai vannak, általában a két legnagyobb nagyságtól ered: Shakespeare-i szonettek, abab rímképlettel, a másik Petrarca, ölelkező rímképletekkel.
Mindkettőnél előírás, hogy a sorokban 11 szótag van, itt-ott elnézhető, a 10 is. Azonban már a 9 vagy 8 nem elég. A formája nálad is bejött. Azonban ha szeretnél szonetteket írni, utána kell nézni a pontos és további előírásoknál is. Mondanom sem kell, hogy nem könnyű feladat, mert megéri. Itt többen már nagyon szépen művelik, és aki elkezdi, nem tudja abbahagyni.
Szeretettel olvastam versed: Kata
Kedves Kata, köszönöm, hogy olvastál, köszönöm az elemzésed is! Majdcsak belejövök, mint kiskutya az ugatásba. 🙂
Máskor is szívesen látlak nálam!
Üdvözlettel: István