űrhajóm mint elhagyott gyermek,
kihez gyáván szólni sem mernek,
csak kutat, hajtja nyugtalan vér.
Otthonát keresi, napfényt kér,
hol nem nyelik el sötét vermek,
megtelnek a kiürült termek,
és a lélek igazságot mér.
Egyre rovom sokadik köröm,
a Szaturnuszon új hajnal kél,
otthont találni volna öröm,
hol fáradt szívem többé nem fél.
Géptestem többé majd nem töröm,
s e rozsdás vas egyszer újra él.
22 hozzászólás
Ez nagyon nagy alkotás!
Kicsit lemondó, de a végkifejlett pozitív és reményt keltő!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Köszönöm szépen, kedves Fél-X!
Szeretettel: Eszti
Szia!
Egy nyughatatlan bolyongást érzek ki a versből.
Szeretettel:Marietta
Nagyon köszönöm, kedves Marietta!
Szeretettel: Eszti
Egyre rovom sokadik köröm,
a Szaturnuszon új hajnal kél,
otthont találni volna öröm,
hol fáradt szívem többé nem fél.
Szívem szerint, ezt én így összevontam magamban engedelmeddel. Gyönyörű.
Kedves Szusi!
Igen, össze lehetne vonni, csak akkor nem érvényesülne a szonett forma. Köszönöm, hogy itt jártál!
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti!
A bolyongás, az útkeresés mindannyiunk sajátja, nekem erről szólt ez a vers, és nagyon tetszett.
Szeretettel: Zagyvapart.
Köszönöm, hogy elolvastad, kedves Zagyvapart!
Szeretettel: Eszti
Szia Eszti! 🙂
Kedvelem a verseid, mert mindig különlegességeket tartogatnak. A itt olvasott gondolatokat úgy éltem meg, hogy az örökkévalóságig jutottam velük, mert a záró szakasz maga a feltámadás, az örök otthon.
Szép vers, jó volt találkozni vele! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm szépen kedves szavaidat, Kankalin! Jólesnek!
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszter
Szép vereset írtál, csak ismételni tudnám a többieket gratula
szeretettel
Anikó
Köszönöm szépen!
Szeretettel: Eszti
Drága Eszti!
Erőt és kitartást! Versedet átéreztem.
szeretettel-panka
Köszönöm, kedves Panka!
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti!
Érdekes gondolatokba öntötted a szomorúságot, ami szinte sugárzik a versedből.
Remélem, hogy az űrhajó hazatalál…
Judit
Kedves Judit!
Ezt a verset egy sci-fi szonett pályázatra írtam, hogy mennyi benne a sci-fi elem, nem tudom. Annyi biztos, mindannyiunkról szól.
Szeretettel: Eszti
Kedves Rozália!
Gyönyörű a versed!
Bár szomorú és fájdalmas, de minden versszakban ott van a remény!
Nagyon tetszik!
Szeretettel:
A.S.N.
Kedves Rozália!
Gratulálok versedhez, nagyon tetszik.
Szeretettel: Adrienn
Kedves Eszti!
Szomorú ez a versed.Egyedi és különleges.Tetszik.
Szeretettel:Ági
Köszönöm szépen a hozzászólásaitokat!
Szeretettel: Eszti
Gratulálok a nagyon szép vershez,tetszik a napfény és a sötét közti ellenpont.
Udvozlettel,Jóska
Köszönöm szépen, kedves Jóska!
Szeretettel: Eszti