Jó lenne köztetek,
Egy szikla szirten állni,
Viharos szél tombolna,
De jó lenne ott várni.
Várni egyetlen szót,
Fényét a homálynak,
Ölelnék mindenkit ki,
Azt mondaná, hogy: „Bocsánat”
„Bocsáss meg, hogyha elmúlt,
Bocsáss meg, hogyha fájt,
Bocsáss meg, hogyha feldúlt,
Emléked rég szívembe már!”
1 hozzászólás
Megbocsát, ha ily szépen kéred!
Szépen csokorba szedted.
Gratulálok hozzá.
Szeretettel Liza