Bezáródunk, mint este a virág,
ha harmat súlya telepedik rá.
Legyőzöttnek hisszük magunkat,
nincs erőnk felállni, nem vagyunk
mi fontosak boldogtalanul.
Lassan poroszkál a gyáva, ostoba
tragikus sorsok, vagy tán komédia?
Egyedül tolongsz a sokadalomban.
Összezárhat a bátor és a gyáva
boldogtalanok és boldogok!
20 hozzászólás
Sajnálom, hogy így küldtem el.
Az alábbi a helyes vers. Inkább prózaversnek mondanám.
Boldogtalanul
Bezáródunk, mint este a virág,
ha harmat súlya telepedik rá.
Legyőzöttnek hisszük magunkat,
nincs erőnk felállni, nem vagyunk
mi fontosak boldogtalanul,
titokban, boldogság keresők.
Poroszkálunk a bámészkodókkal,
rohanunk a távolból érkezőkkel
vagy menekülünk a végtelennel,
mi kóborló boldogtalanok.
Tragikus sorsok, vagy tán komédia?
Egyedül tolongunk a sokadalomban,
vagy álldogálva várunk
s ölelkezve kínálunk szükséget,
nem lesz erőnk megérteni, hogy így felesleges.
Összezárhat a bátor és a gyáva, tán ostoba
boldogtalanul vagy boldogan!
Kedves Ica!
idézel egy versemből egy kis részt. már régebben írtam:
"mit adhatnék,
a boldogságot?
Hisz tudjuk,
az csak egy múló állapot"
versedet olvasva jutott eszembe. Remélem nem baj, ha idefirkantottam.
szeretettel-panka
elírtam. Idézek (én) egy régi versemből,
elnézést, figyelmetlen voltam.
panka
Mindig örülök neked kedves Panka!
Relatív a boldogság. Nem is lehet tetten érni.
Köszönöm, hogy olvastad:
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Konkrét személyek is eszembe jutottak a versedről.Érdekes volt olvasni.
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Régóta foglalkoztat az a téma konkrétan egy közösség boldogságáról, amit nem biztos, hogy jól megtudtam közelíteni. (
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdvözöllek szeretettel: Ica
Az elsö két sor hatalmába kerített!
Csodaszép a hasonlat!
Szeretettel:sailor
Köszönöm kedves Sailor!
Üdvözöllek szeretettel: o
Megkapó gondolatok…
Örülök, hogy jöttem!
Szeretettel: Tünde
Mindig megtisztelő a látogatásod kedves Tünde!
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Olvastam itt a lenti verset is, nekem nagyon tetszik. Persze, a boldogság relatív, sokszor észre sem vesszük, hogy itt van, csak későn látjuk, hogy volt… Nem is lehet, vagy talán nincs is tökéletes boldogság, csak éppen el kell csípnünk a pillanatot, a pillanatokat…
Szép gondolatsor!
Szeretettel!
Ida
Kedves Idám!
Nagyon nehéz elkapni ezeket a pillanatokat, megírni még nehezebb, hogy azt fejezzem ki amit érzek.
Köszönöm, hogy itt voltál: Ica
Drága Ica !
Szerintem pontosan érhető és nagyon jó a vers.
szeretettel ölelllek: Zsu
Köszönöm drága Zsu-m!
Ölellek szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Remélem már nem ezt a boldogtalanságot érzed, amit versedben szépen megfogalmaztál.
Szeretettel gratulálok: Noémi
Kedves Noémi!
Ebben a versben nem a magam boldogtalanságát szerettem volna érzékeltetni. Nem tudok elmenni az emberek boldogtalansága mellett sem.
Köszönöm, hogy itt voltál.
Üdvözöllek: Ica
Kedves Ica!
Sajnos, ilyen az élet, mert annyira bizonytalan a boldogság, sohasem lehet tudni, meddig tart, s mikor illan el tőlünk, úgy hogy talán sohasem jő vissza. Pedig az igazi boldogságot sajnos, soha, de soha nem lehet elfeledni.
Szépen megírtad versedben az érzéseidet.
Szeretettel olvastam: Kata
Köszönöm kedves Kata, hogy olvastad a versem.
Jól érzed, hogy a boldogság nem állandó.
A fenti versnek a változata a h,szólások alatt, abban talán jobban érezhetőek a gondolataim.
Nem ebben a formában akartam elhozni.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica versed olvasva az jutott eszembe , hogy mennyi mindent el lehet mondani rólunk, hogy milyenek is vagyunk,a sokadalomban. Jó volt olvasni a versed.
Szeretettel. Ági
Köszönöm kedves Ági!
Gondolom, hogy olvastad a h.sz.-ok alatt az átírt változatot.
Szeretettel láttalak: Ica