Concezione
come se andrei via in fretta,
e non ha fretta di nevicare,
sto abbracciando il molle utero,
dovrebbe dormire nella buccia.
e ricercherei giá subito
l'estate azzurro in primavera,
fiammeggia una candela in me,
si copre il mio corpo con la cera.
come se partirei adesso,
il mio alito mi porta sulla strada,
una campana squilla nell'aia,
posso sbalzare le mie affezioni?
come se non sarei giá,
accompagna buttato all'insú,
in un orbita arcuato trascinante,
i miei sentimenti, le stelle.
come se andrei via in fretta,
devo scrivere e per vivere,
ha finito anche l'autunno,
e la mia nascita ha terminato.
Fogantatás
mintha gyorsan elmennék,
és nem siet havazni,
átölelem a puha méhet,
burokban kéne aludni.
s rögtön keresném már
a kék nyarat tavasszal,
gyertya lángol bennem,
beborítja testem viasszal.
mintha most indulnék,
úton visz el leheletem,
kong harang a szérűn,
érzéseim levethetem?
mintha már nem lennék,
kísér felfelé hajított,
íves pályán kullogó,
érzéseim, a csillagok.
mintha gyorsan elmennék,
írnom kell, s még élnem,
véget ért az ősz is,
véget ért a születésem.