Csak vártam, hogy lássam a vágyaid végre
És nem szomorított a tegnapi lét
Már tudtam, hogy festhetem álmaid szépre
Hogy átléphessem szívednek küszöbét.
Csak vártam, hogy eljön-e majd az, az óra
És akkor az ajkadhoz érhet a szám
Csak vártam egy kedves, egy biztató szóra
Mit fülembe súgnál a csókod után
Hát nem érdekelt már a zsibongó élet
És nem láttam mást, mint a két szemedet
Csak vártam percet, hogy lássalak téged
Hogy újra felgyújthasd az én szívemet
_____
És eljött az óra, de rám se’ figyeltél
Még elfordítottad az arcodat is
Valamit mondtál, s kacéran nevettél
És rájöttem végre, hogy szíved hamis
Fogtam hát bátran a távirányítót
És gúnykacaj hagyta el bősz ajkamat
Újam a gombon, és szóltam:- minden jót
ég veled édes .- S kikapcsoltalak.
4 hozzászólás
Szia!
Szerintem nagyon jól átjön verseden a humor, nekem tetszik.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm Rozália, hogy itt jártál:)
ez nagy átverés:)
magam azt mondtam itt: Na ne szórakozz!:)
zseniális
gratulálok
Kedves Branuel!
Ez jó! "Újam a gombon, és szóltam:- minden jót
ég veled édes .- S kikapcsoltalak. 🙂 átjött. Rafinált.
Ági