délután volt
a nap sütött fedetlen fejemre
ha felemeltem
persze rásütött a kezemre
…is
forrón nyaldostak
a nap kegyetlen sugarai
egyre jobban éreztem
történt valami
…baj
túl sokáig
maradtam a napon
pedig tudhattam volna
nem bírja majd a kobakom
…se
leégtem rendesen
testem egyetlen vörös folt
és ez még nem elég
az agyam is felforrt
…ég
bőröm vörösen izzik
éget és lángolva tüzel
és szédülök is
nem bírok a fejemmel
…zúg
tanulsága ennek is van
nélküle meg nem lehetünk
sapka nélkül a napra
nyáron nem mehetünk
…ki
3 hozzászólás
"Nem kudarc van, hanem tanulság" – olvastam valahol…
Jó vers, én is jártam már így, úgy leégtem-felsültem, hogy no; nyáron több a fehérember mint az árnyék, legalábbis egy zsúfolt szabadstrandon…
Szóval: sütkérezzünk délben árnyékban…
(Üdv.: Á.E.)
Szép napokat kívánok!
Szervusz Árvai Emíl!
Érdekes, hogy éppen most, ebben a téli, karácsonyhoz közelítő időben találtad meg ezt a kánikulai verset… 🙂 játékot…
Köszönöm!
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu
Ó…. Koma!:))
Hol van az a nyár?! De legalább a tavasz…
Érdemes volt leégni, hogy ezt megírhasd!:))