Egy az isten, a szenvedés ezer!
Lám mit sem ér a kényszer
ha lelked sötét lyukat merít,
de napnak szakadása fűszer,
vedd-add!-ez mindíg felhevít.
Egy az isten, mit bánod kínjaid,
lelked bilincse testi kényszer!
Mi emel és mi buktat téged el,
a tudás fel- a lélek megemel!
Hová zuhannál-ne engedd szárnyaid!
Egy az isten, ha elhagy meghalok?
Ne mondd,csak érezd hol vagyok!
Vele és nélküle nem dönt a hit,
Ne hagyd hát-kérlek- lélek szárnyaid.
Egy az isten, vagy tán egy is kevés…
12 hozzászólás
Rég olvastalak, kedves ruca…
Gyönyörű, hittel és fájdalommal teli sorok.
Olyan hiteles, hogy boldogan elhiszem, így is gondolod…
Szeretettel gratulálok: Lyza
köszönöm Lyza!
ruca
Kedves Ruca!
Nem lehet nem megállni egy percre versed olvasása után , és elgondolkodni , magunkba szívni ezeket a komoly de szép gondolatokat.
Judit
Köszönöm panka!
r.
Kedves Ruca!
Versed tele van fájdalommal, mégis hitet és reményt sugall. Elgondolkodtató, szép sorokat olvahattam.
Szeretettel: Zsóka
Szia ruca! 🙂
Azon gondolkodtam, hogy szándékosan, avagy véletlenül tetted "nemecsekké" azt, aki számodra elég fontos. A tartalom miatt indokolt lehet a "lefokozás".
A sorokban elég rendesen benne vagy, látlak… ez nem annyira meglepő, mert te írtad a verset, és mivel elég régóta olvasgatlak, amúgy is felismertelek volna.
Nagyon tetszik, hogy megint mélyre mentél, lent maradtál, magaddal húztál. Kérdéseid azért érdekesek, mert magamban mindre tudom a választ.
Nagyon komoly a tartalom, ösztönző-felemelő, szerény-halk segélykiáltással. Ebben az ellentétben rejlik ereje, illetve a záró két sorban tetőzik.
Engem megtalált, mert csodaszép.
(… és most lekiabálhatod a fejem… :)))
Kalin 🙂
Heló Kalin. Szándékos a "nemecsek" dolog, jószándékú emberek már figyelmeztettek. De maradtam eredeti szándékomnál, nem tiszteletlenségből, nem aljas indokból elkövetett módon. És nem is elvetve a hit minden jóindulatú erejét, de vannak fentartásaim és ezek biztosan megoldódnak.
Ennek a mondatnak van egy másik, befekező része is:" Valamint egy Isten van az égben!"
Én ehhez is tartom magam.
Tudom a közös gondolatainkat, ezért biztosan minden szót helyesen értelmezel.
Szia:ruca
Az a helyzet, hogy nem véletlenül írtam a szándékosságot. Éreztem, hogy így van, több okból. Nem sorolom, szerintem tudod. Azért azt megjegyzem, hogy ha Te így, akkor véresen komoly az indok, ami jól tudom, nem tiszteletlenségből ered.
Azt hiszem, semmit nem értelmeztem annyira helyesen, mint ezt a verset, éppen az általad is említett okok miatt.
Egyébként pedig minden megoldódik, méghozzá úgy, ahogy előre megírt. Ebben én is hiszek.
Kalin
Igazad van.
r.
Kedves Ruca!
A legutolsó sorodban mondod ki véleményem szerint a teljes igazságot és a vágyat – akár az emberiség kívánságát! Mert egy Isten kevés ahhoz, hogy "rend" legyen végre.
Üdvözlettel: Szilvi
Szerbusz Angyalka! A hit az emberrel született ösztönös "valami",de nevet is kellett adni neki, így született meg isten. A hit az én meggondolásom alapján egy igen-igen erős fegyver, azt gondolom, nem lehet legyőzni, mint ahogy az embert sem. Érzed te is a kétségbeesést a sorok között, de van benne önző sajnálkozás is! A magyarázatom Isstenről, hogy ne bántsak meg senkit, persze nagyon egyedi, de valóban, néha kellene kettő is, mert a hit-hitem szerint- csak jó lehet!
köszönöm a látogatásod
ruca
Bocsánat Angyalka hogy íly megkésve- köszönöm.
r.