Tehozzád úgy értem, mint a csendhez,
hittel, hogy minden, minden itt van
ahogy kitöltesz, s könnybe reszketsz
ébren is vágyott álmaimban,
tehozzád úgy értem, mintha félnék,
hogy elfoszlik, amit szerettem.
Így kell maradjon, hogy lássam, él még
cikázó szikra kis jelekben,
tehozzád úgy értem, ahogy a szélhez,
hogy ujjaim közt érezzem álmom
rájuk fonódni, s ha semmivé lesz
könnyű legyen majd megtalálnom.
Tehozzád úgy értem, mint a tűzhöz.
forróságod, elhittem, éltet,
s most minden pernyében vágyam üldöz
újra égni elmúlt meséket…
tehozzád úgy értem, Érintetlen,
hogy észre sem vetted álmodásom.
Szerettem volna,
és mégse tettem.
Talán egy másik állomáson…
28 hozzászólás
Kedves aLéb!
Mint már annyiszor, most is ámulatba ejtettél a verseddel.
Van ebben minden, múlt, jelen, jövő… megtörtént, meg nem történt és egyszer még megtörténhető események, érzések.
A képek, a rímek és az egész vers "szőröstül-bőröstül" úgy ahogy van nagyszerű! Sőt!
Grat. Gy.
Köszönöm, hogy olvastad, Gyömér, örülök, ha így érzel a verssel :-). Örömmel láttalak.
aLéb
Nincsenek szavaim… csak a csodálatom… 🙂
Köszönöm, hogy olvashattam; egészen biztos, hogy nem utoljára tettem…
Szeretettel: barackvirág
Nagyon köszönöm, hogy itt jártál, barackvirág.
aLéb
Szóval, kell, hogy felbukkanjál itt az oldalon, mert /bár ritkán teszed mostanában/ a verseid olyan csodálattal töltenek el, ami ritka. Köszönöm az élményt !
Marietta
Én köszönöm az olvasást, Marietta.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Írtam nemrég valamit máshol, a lényegét tartom is: „a költészet varázsa”. Amikor szembesül vele az olvasó, csak merülni kényszerül, mert akarata ellenére is kíméletlenül a mélybe hívják. Mélybe… mélybe… még mélyebbre… és aztán már nincs menekvés, mert valahol elveszejt. Szép halál ez. Most is így élem e sorokat, és nem szégyellem elmondani, hogy bizony elvesztem megint útközben valahol. Olyan gyönyörű ez, mint miként a könnycseppek varázsütésre gyémánttá válnak, vagy a szelíd szellők csöndes sóhajokká. Gyönyörűek a képeid, mindegyik egyedülálló csoda. Felnézek Rád, mert nagyon tudsz írni, olvasni, látni, hallani, érezni, és mindezek mellett csöndes-alázatos maradni. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, erre a hozzászólásra nem is tudok mit írni. Nagyon köszönöm, hogy engedted hatni a verset, és hogy ilyen gondolatokra jutottál. Örömmel olvastam a véleményedet.
aLéb
Kedves aLéb!
Ez csodálatos. Olyan profin bánsz a szavakkal, a rímekkel, és olyan képekkel fejted ki gondolataidat, hogy az fantasztikus.
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Köszönöm, örülök, ha így látod, harcsa.
aLéb
Egyszerűen gyönyörű, szerintem ide mást nem is kell írni …
szeretettel olvastalak: Zsu
Gratulálok !
…és ez elég is :-). Köszönöm szépen, Zsu.
aLéb
Kedves Aléb!
Én sem tudom ragozni, gyönyörűre sikerült!:)
Gratulálok hozzá: C.
Köszönöm, C, örülök, ha tetszett.
aLéb
Kedves aLéb!
Megint egy csodaszép írás töled!
Üdv:sailor
Köszönöm, sailor!
aLéb
Kedves Aléb!
Ha ilyet olvasok nehéz szavakat találnom. Igen, van ilyen én is átéltem hasonlót bár az is lehet, hogy félre értelmezem a versedet. Én nem tudtam volna ily szépen leírni, de talán majd egyszer, hiszen nem múlik, az sosem múlik amit ilyenkor érez az ember.
szeretettel-panka
Panka, biztos vagyok benne, hogy amit érzel a versből, azt jól érzed, mert az a fontos, amit neked, az olcasónak el tud mesélni. Köszönöm hogyolvastál.
aLéb
Kedves Aléb!
Szép.Kicsit melankólikus a vége.Az utolsó három sor. Jó kis befejezés. Van benne egy kis remény. Talán.Elméláztam felette.
Ági
Köszönöm, hogy itt jártál, Ági, örülök, ha tetszett.
aLéb
Nagyon szép!
Különösen hatott rám a vers vége.Nekem azt sugallja ,hogy ami után vágyódik az ember az még vissza van, és ez benne a szép.Gondolom érted amire gondolok.Versedhez gratulálok
Szeretettel üdv:Vali
Jól érezted, Vali, bár a feltételes mód kérdésessé teszi ezt a jövőt. Örülök, hogy tetszett a vers, köszönöm a véleményedet.
aLéb
Mit nem mondtam még, aLéb? Talán azt, hogy számomra ez a kortársirodalom tán legszebbik szerelmes verse. Hogy adott személy, vagy az élet maga, a remélt jövő-e a megcélzott, azt ma sem tudom, hisz oly tökéletesen rejtőzöl mindig soraidba, hogy ezer nyitott kérdésre ezernyi válasz lehetséges. Persze, a verseknek az a dolguk, hogy mindenkiben másképpen hassanak.
Gyönyörű, bár ez tudom sablonos, de akkor is. 🙂
pipacs
Köszönöm, pipacs, örülök, hogy tetszik a vers. Mindig örömmel látlak.
aLéb
Kedves aLéb!
Tetszett ez az "Érintetlen" érintés!
Átéreztem, átéltem már ilyet…
Csodaszépen versbe szedted! 🙂
Köszönöm, hogy beleéreztél a versbe, Dóra :-).
aLéb
Kedves aLéb!
Csodásan megfogalmazott soroaid között megbújik az igaz érzelem. Azt hiszem ezzel az egy mondattal tudnám érzékeltetni, hogy mennyire tetszett! Üdv. Szilvi
Köszönöm, hogy itt jártál, Szilvi.
aLéb