Kedvem szegett, nem dísz ez, szürke var
kínomból amint ez szinte körbevarr,
rám ölt, és ki, és újra be a tű…
fennkölt és eltölt a kendőnyi betű
hímezve dísztelen átlagegyveleg,
ha kell, ha nem én megosztom veled,
bár elpiszkolódott, mint satnya körszakáll…
s ha idő múlva majd az esti napszak áll,
szemétre mind, hogy holnap hajnalig
mosódjon ki s legyen majd alig
tiszta
batiszt.
10 hozzászólás
Szia aLéb!
Micsoda játék a szavakkal!
…és micsoda kendőzetlen, őszinte szavak!
Köszönet, hogy megosztottad velünk…
Gyömbér
Köszönöm Gyömbér, bocs hogy csak most…
aLéb
Nagyon szomorkásan, picit megkeseredetten öntöd ki a szennyest, de a végére csak kitisztul az a batiszt… Nekem is nagyon tetszett! Gratulálok!:)
Sleepwell, örülök a véleményednek, köszönöm.
aLéb
Nagyon jó vers! 🙂
Köszkösz!
aLéb
Érdekes hangulatú, elgondolkodtató vers, pici szomorú beütéssel, amit azért jól elzavartál a végére.
Igaz a gondolatod a "holnap hajnalokról", mások tudnak lenni..
Gratulálok Kedves aLéb, kaptunk ismét egy értékes verset!
Üdvi: d.p.
Köszönöm hogy itt jártál, Dini. És köszönöm megtisztelő véleményed is.
aLéb
Szia aLéb!
Amikor először olvastam e versed nagyon ledöbbentem, Azóta többször is elolvastam, érleltem magamban. az az igazság, hogy a sokadik olvasás útán is ugyanazt nyújtja amit először.
Kendőzetlenm őszinte vélemény ez szerintem. A költő szomorúsága zendül benne.
"Kedvem szegett, nem dísz ez, szürke var
kínomból amint ez szinte körbevarr,
rám ölt, és ki, és újra be a tű…"
Az Irodalom tisztelete és szeretete. Azérték éa értéktelen összecsapása eyg érzésben.
"fennkölt és eltölt a kendőnyi betű
hímezve dísztelen átlagegyveleg,
ha kell, ha nem én megosztom veled,"
Majd a emény a jövőben való bizodalom, mely letisztítja, kiválogatja az értéket és az értéktelent, és egy letisztult nemes, időtálló érték marad örökül, az végtelennek.
"s ha idő múlva majd az esti napszak áll,
szemétre mind, hogy holnap hajnalig
mosódjon ki s legyen majd alig
tiszta
batiszt."
Reménykedem, hogy Jól értelmeztem e remek költeményt.
Mindenképpen szeretném, Ha válaszodban megírnád: jól érzem e versedet?
Vagy tévedek? De akkor nagyot:)
Gratulálok, e "Kendőzetlen kendőnyi költői bravur!" alkotásodhoz.
Baráti szeretettel: marica
Szia Marica!
Jól értelmezted, de szabad másképp is. Nem kötöm én, ki mit érezzen, ha olvassa egy-egy versem, de nagyon örülök, hogy elgondolodtatott, és arra sarkallt, hogy megoszd velem, mire jutottál.
Köszönöm, hogy megírtad a véleményed, jól értesz.
aLéb