a béke csendje,
zsivaj helyett zeneszó,
pihenés;
a statisztikákat
könnyed líra váltja,
családi tűzhely,
sürgés a konyhában,
a sütőben sütemény sül –
mennyei illat árad,
és szabadság ölel
a kerti lugas árnya alatt,
virágok lesik szelíd szavad,
mesédtől szépülnek,
mint azok a gyermekek,
akik naponta hallhatták hangodat.
Hajnalban
nyugalom a társad,
teádat ráérősen kortyolod,
terített asztalnál gőzölög az ebéd,
és magadra is lesz időd –
abból sosem elég.
Este
meghitten beszélgetsz,
nézhetsz jó filmeket,
és az éjszaka
nem rémálmot vetít neked,
nem számokat,
rendeleteket –
harmónia lesz mozivásznadon,
frissen ébredsz.
Ki gyermeket tanít,
kortalan marad,
nem nyomja vállát évek súlya,
arcán rózsapír virul,
szeme csillog,
s míg szíve dobban,
nevelni fog –
mosollyal,
amit mindig bőkezűn adott.
A béke csendje vár
s egy új világ.
15 hozzászólás
Szia Kankalin! Nagyon jó vers. Összefoglalása egy szép pályának, és búcsú is egyben! Klassz! Szeretettel: én
Szia "én"! 🙂
Köszönöm szépen.
Örülök, hogy tetszett. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szervusz, Kankalin!
Ez vágynak és valóságnak is csodaszép. Az ilyesmi nem attól szép, hogy úgy van-e, hanem attól, ha ennyire hiszünk benne.
A jól végzett kemény munka után jár a pihenés, hogy letehessük a terheket, s hogy elégedetten tekinthessünk hátra és előre is.
Kérdés: frissen ébredtél? 😊
Laca 🙂⚘
Szia Laca! 🙂
Egy kedves, mindig mosolygó kolléganőm emlékkönyvébe írtam ezt a verset. Tőlem is kértek néhány mondatot az ajándékhoz, ám úgy gondoltam, Kankalintól nem stílusos, hogy csak kellemes pihenést és nyugalmas éveket kívánjon neki, ezért úgy döntöttem, szabad lírai köntösbe bújtatom útravalómat.
Örülök, hogy szépnek találod. 🙂
Kérdésedre a válasz: hajnalok hajnalán frissen ébredtem, aztán szundikáltam még picit. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Ez az emlékkönyvbe írt köszöntő a nyugdígba vonulás alkalmából, remek írás. Klassz útravaló, s milyen jó ha ez így meg is valósul! Ilyen szép ajándékot nem mindenki kap! Üdv hundido
Szia hundido! 🙂
Köszönöm szépen.
Próbáltam egyedi gondolatokat, üzenetet és formát tenni abba az emlékkönyvbe, de bárki magáénak érezheti, aki hasonló cipőben jár. A mellékletben lévő videót külön ajánlom, megnyugtató zene és képek. Felüdülés és gyógyír a léleknek. Én imádom. 🙂
Örülök, hogy tetszett ez a vers. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin,
Meghittséget és békét árasztanak a soraid, és ahogy írták is korábban, valóban egy szép búcsúzás is egyben.
Ahogy hallgattam hozzá a zenét a olyan visszatérés a Megyébe, Hobbitfalvára hangulatba kerültem, legalábbis arra Tolkieni világra asszociáltam. Pedig nem is vagyok rajongója és mégis. 😊
Szóval igen, ennyire volt számomra meghitt. Nagyon jó volt olvasni.
Szeretettel: Ginko 🌸
Szia Ginko! 🙂
Örülök, hogy így élted meg ezt a verset. Igyekeztem olyanná formálni, hogy igazodjon ahhoz, akinek szól, de bennem is ilyen béke van. Bele tudtam feledkezni, a zene pedig még jobban segített átszellemülni. Nem volt túl sok időm rá, szinte azonnal át kellett adnom.
Érdekes, amit a hatásáról említettél. Nemrég tudtam meg, hogy az írásaimat terápiás célra használják. Ez boldoggá tesz, mert nem születtek hiába.
Köszönöm szépen, hogy megosztottad velem gondolataidat. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kabkalin!
Manapsáh szinte mindent behálóz a rohanó idő, de csak szinte.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Szia Kabkalin!
Manapsáh szinte mindent behálóz a rohanó idő, de csak szinte.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Na, ez a vonat nagyon zötyög. Uh, sikerült jól leírnom. Tehát: Kankalin és manapság
Szia Szabolcs! 🙂
Ez kivételesen nem rólam szól, egy kedves kolléganőm emlékkönyvébe írtam.
Egyébként tudok azonosulni minden pontjával, és ezt kívánom mindenkinek. 🙂
Köszönöm, hogy felszálltál a zötyögő vonatra! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Szép útravaló ez a versed egy emlékkönyvbe. Bár megélni ezt, nem ilyen egyszerű, mint ahogyan utolsó soraidban írod: "A béke csendje vár
s egy új világ." Ezt is szokni kell, és igen, fáj a hiány, amit persze az idő, előbb-utóbb, begyógyít.
Megható, szép sorok.
Szeretettel,
Ida
Szia Ida! 🙂
December közepén írtam ezt a verset, akkor még valamivel nyugalmasabb volt a helyzet.
A béke itt nem kifejezetten a világbékére vonatkozik, hanem a leköszönő tanítók stresszmentes életmódjára. Amikor egy agyonhajszolt pedagógus megszabadaul a hátán cipelt (gyakran fölösleges) terhektől, az bizony béke. Nem kell rohannia, nem szekírozzák táblázatokkal (stb.), helyette több időt tölthet a családjával, és végre lesz ideje normálisan étkezni (többek között).
Lehet, hogy hiányzik neki a gyereksereg, ám olyan új ingerek érik, amelyeket addig észre se vett, mert nem volt rá ideje. Ez hamar felülírja a hiányt. Ha valaki vissza akar menni tanítani, megteheti. Eddig soha nem tapasztalt pedagógushiány van, de ez a vers most nem is erről szól, hanem a nyugalmas, stresszmentes, családközpontú életről, mely nem elérhetetlen.
Örülök, hogy tetszett.
Köszönöm szépen, hogy megosztottad velem a gondolataidat. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Ida! 🙂
December közepén írtam ezt a verset, akkor még valamivel nyugalmasabb volt a helyzet.
A béke itt nem kifejezetten a világbékére vonatkozik, hanem a leköszönő tanítók stresszmentes életmódjára. Amikor egy agyonhajszolt pedagógus megszabadul a hátán cipelt (gyakran fölösleges) terhektől, az bizony béke. Nem kell rohannia, nem szekírozzák táblázatokkal (stb.), helyette több időt tölthet a családjával, és végre lesz ideje normálisan étkezni (többek között).
Lehet, hogy hiányzik neki a gyereksereg, ám olyan új ingerek érik, amelyeket addig észre se vett, mert nem volt rá ideje. Ez hamar felülírja a hiányt. Ha valaki vissza akar menni tanítani, megteheti. Eddig soha nem tapasztalt pedagógushiány van, de ez a vers most nem is erről szól, hanem a nyugalmas, stresszmentes, családközpontú életről, mely nem elérhetetlen.
Örülök, hogy tetszett.
Köszönöm szépen, hogy megosztottad velem a gondolataidat. 🙂
Szeretettel: Kankalin