Farsangkor a fánkot hab írja,
Aki lyány, tiblábol, ha bírja.
Szalagos vóna jó belőle,
Hiszen a legénynek ez kőne.
Szakácskönyv elibém, kitárom,
Óvasom, nézem én, míg látom.
Miből is mennyi köll a tálba?
Ne süssek süteményt hiába!
Kimérem először a lisztet,
A tejet fölibé, de nyiszlett.
Duzzad már a kovász, kivárom,
Ettől majd nődögél a fánkom.
Béöntöm mindet egy fatálba,
Úgy vélem, nagy lesz a hatása!
Egy tojás, két tojás… vagy három?
Az eszem máshol jár, sallárom!
Hiába csapkodom, csak ragad,
Miként a csiriztől lapra lap.
Kelni se hajlandó, csudába!
Én mondom, lesz inkább csúfsága!
Nem csak holt, vásott is a tészta,
Tán hamis a recept, vagy tréfa?
Térülök-fordulok, üzenek:
Ne várd a pampuskát, én megyek!
Vedd inkább télűző kalapod,
Kössél rá tűzszínű szalagot,
Csókot adj, ne egyet, sem kettőt,
Fánkommal várok egy esztendőt!
22 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Csudajó! Régen nevettetett meg ennyire vers! Valós élmény alapján?
Bearanyoztad vele a mai napom.
Szeretettel:
Ylen
Szia Ylen! 🙂
Nem arról vagyok "híres", hogy humoros verseket írok (szerintem ez az első), de bizony mondom, jólesett felengedni. 🙂
Hogy valós-e? Ha jól összekapom magam, tudok ehető pampuskát készíteni, de ez most így kívánkozott, mert a legény elvonta a figyelmem a sütésről, sallárom! :DDD
Örülök, hogy nevetést hozott ez a vers neked.
Köszönöm, hogy hagytad magad. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Szép lett az estém,olvasva írásodat!
Az egyik amit élveztem,a nyelvezet!
A másik meg a tartalma!
"Farsangkor a fánkot hab írja,
Aki lyány, tiblábol, ha bírja.
Szalagos vóna jó belőle,
Hiszen a legénynek ez kőne."
de lehetne az egészet idézni!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szia sailor! 🙂
Örülök, hogy kellemes perceket szereztem a verssel.
Köszönöm, hogy elolvastad. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Sailor! Nagyon szeretem ha múltat valamilyen formában mutatják be. A régies szavid talán nem mindenki érti, de dicső dolognak tartom, hogy a Kultura Napja környékén foglalkoztál vele és megírtad kissé humorosan. valóban előfordul velünk ilyen, hogy nem sikerül. Fő az, hogy versed nagyszerű, élvezetes, emléket őrző. Nem szabad a magyar nyelvet elfelejteni, ezek a kifejezések részünkké váltak, magunkénak érezzük, ápoljuk. Gratulálok archaikus versedhez. Élvezettel olvastam, talán koromnál fogva is. Én is írtam már hasonlót. Szeretettel. Éva
Szia Éva! 🙂
Jót derültem azon, hogy tengerésznek szólítottál. :)))
Örülök, hogy tetszettek a múltidéző szavak, én is kedvelem őket, bár eddig még nem mutattam meg ezt írásaimban.
Szerintem nem nagyon vészesek a kifejezések, igyekeztem mindenki számára érthetővé, élhetővé tenni.
Nem a Magyar Kultúra Napja ösztönzött, hanem egészen más. 🙂
Ha versem élvezetes volt számodra, az nekem visszacsatolás.
A magyar nyelv ízes, utánozhatatlan, a kor pedig nem számít olvasáskor, de íráskor sem.
A gondolatok jönnek, ha élvezhető az olvasók számára, az jó érzés.
Köszönöm, hogy elmondtad itt a véleményed.
Szeretettel: Kankalin
Szervusz Kankalin! 🙂
Egyszerűség, régiesség, tréfa. Jó alapot adnak egy vidám vershez.
A kilences sorok erősítik a népies jellegét a versnek. Az ütemek hossza eléggé tiblábol, nekem ez nehezít valamicskét az olvasáson, bár tény, hogy valahogy mindig kijön a három, illetve a rímek, mint vesszőparipáim itt is javíthatóak jobbakra, bár van egy-kettő, amit kimondottan jóleső volt olvasni!
Összességében ez egy egyáltalán nem könnyű műfaj, és jól vetted az akadályt!
Szerintem el is énekelted ezt már magadban. 🙂
Szeretettel:
Mákvirág
Szia Mákvirág! 🙂
Az összegzés nagyon tetszik. Nem írtam még ilyen vidám verset. 🙂
Az ütemhangsúlyos verselés egészen más, mint az időmértékes. Néha csapdában is éreztem magam emiatt, mert nem tudtam szétválasztani a kettőt.
A kilences sorok nem feltétlenül követelnek népies jelleget, az csak amolyan plusz.
Értem, hogy miről beszélsz. Szerintem arról, ami engem is zavart: az ütemhangsúlyok mellett az időmértékeket is jó lett volna követni, de az elsőnek próbáltam inkább megfelelni, ez volt a cél.
Tudom, hogy mit értesz itt a tibláboláson. Azt, hogy lehetett volna más a ritmus, de a követelmények és képességeim figyelembevételével talán mégis megáll a forma, igazodik az időmértékes bontáshoz, mert szerintem a kilences a 3-3-3 által megvalósult formailag, tartalmilag.
Bizony, a rímeken lehetne javítani, mert akadnak hibák.
Nagyon nehéz volt elfuserálnom a fánkot. :)))
Hogy elénekeltem-e? Igen. 🙂
Köszönöm, hogy építeni szándékozol. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nagyon jó kis vers, Kankalin,és itt a "kis" nem kicsinyítő képző, hanem azt a könnyedséget, vidám felfogást, kedves játékosságot akartam hangsúlyozni, ami a "nagy" versek mélységeit, sodrását, erejét jellemzi. A vers technikája nekem nagyon tetszik. a háromütemű kilences ütemhangsúlyos, szépen jött a tagolása, és bár tényleg csalós, mert hogy időmértékesnek mutatná magát a forma, ez nem az, és ezt itt nagyon szépen megmutattad. Jó a történetvezetés, tetszik a csattanó, és a nyelvezetben is meg tudtad érzésem szerint tartani azt a határt, amin belül nem művi, nem mesterkélt a régies hangzás. Örömmel olvastalak :-)-
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Örülök annak, amit versem alatt szóltál, mert azt tükrözi, hogy érdemes kilépnem a korlátok közül. Eddig ritkán tettem, de érzek magamban bátorságot a folytatásra, azaz eltérülök majd olyan világba is, ami számomra még ismeretlen.
Köszönöm, hogy leírtad az ütemhangsúlyos verselés lényegét, mert én nem tudtam tökéletesen.
A nyelvezetről annyit, hogy nem esett nehezemre, mivel születésemtől fogva ilyen közegben élek, ráadásul nem csak egy nyelvjárási területen érzem magam otthon. Szívesen építem be ezt mindennapjaimba. Emiatt elég nehéz volt tartanom a határt, mert keveredtek bennem az ízes szavak, hatásuk volt rám, néhányat nem is mertem a versbe szedni.
A szakdolgozatom is egy adott tájszólásban írtam. 🙂
Örülök, hogy találtál itt némi összerendezettséget, mert valóban erre törekedtem.
Köszönöm, hogy elmondtad véleményed. A hibák jó részét érzem, tudom, a következőben figyelek ezekre, bár gyakran előfordul, hogy nem ezen múlik egy vers. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Tetszett a fánkos versed.Sütni nem tudok, de a napokban mindenféle fánkot kóstoltam végig…és örültem a farsangnak.
Szeretettel:Ági
Szia Ági! 🙂
Örülök, hogy tetszett neked farsangi kilengésem. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nagyon, nagyon tetszett, ízes, humoros kedves Kankalin!
Jó volt itt nálad. szeretettel gratulálok: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Örülök, hogy tetszik neked ez a vers. Ritkán lehet ilyesmit olvasni tőlem. Ez volt az első. 🙂
Köszönöm, hogy jöttél. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, Te kacagsz!
Nagyon vártam már ezt a pillanatot.
S tudtam, hogy eljön.
Amikor bús-borús, fájdalmas Kankalin-verseket olvastam, amelyek átívelnek a mi téridőnkön kívülre, akkor is tudtam, hogy leszel még újra csintalan is, mint ebben a fánkos-csókos versben.
Most a szemed se a könnytől homályos. Örülök.
S igazad van, kell néha játszani is.
Tudjuk mindketten, hogy a poéták, igricek feladata a fájdalmat kimondani, kitáncolni,
mert ezzel gyógyítunk másokat is. Sok a tenni- és írnivaló, hiszen a bajok szaporodnak e világban.
Mégis nagyon örülök most a röpke idillnek.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szia Zoltán! 🙂
Nem is tudod, hogy mennyire esett nehezemre farsangolni mindenféle derűk közepette ebben a versben, amikor a lelkem maradt az, ami írásaim alapján látható. 🙂
Nehezen fogtam hozzá, aztán mégiscsak elsodort a tartalom a formával karöltve, de más egyebek is irányítgattak. Mindezek összegzésével jutottam el a kacagásig. 🙂
Nagyanyám világába tértem, ez jólesett.
Talán gyakrabban kéne visszatekintenem oda, ahol minden szűkösség ellenére még volt értékelhető élet és mindennapi mosoly. 🙂
Valóban kell játszani, de az élet taposómalmában ezt elfelejtjük.
A feladatokat tudom, de még nem tartok ott, hogy mindent kimondjak annak ellenére, hogy bőven lenne mit.
Tökéletesen értelek, ezért lelkifurdalásom is támadt amiatt, hogy a tollam ne fog elég erősen.
Azért az pozitívum, ha gyógyíthatok. 🙂
Köszönöm, hogy szóltál itt, mert szerintem nem lesz túl sok ilyen versem.
A megfogalmazás tökéletes: "röpke idill".
Köszönöm, hogy jelen voltál. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Mennyivel másabb ez a versed, mint a többi! Nagyon vidám, humoros vers.
Szeretettel: hundido
Szia hundido! 🙂
Másabb, valóban. 🙂
Ez az oldalam rejtettebb, nem is volt könnyű ilyen verset faragnom.
Örülök, hogy mégis elkanászodtam, mert én is élveztem ez az ütemhangsúlyos-népies stílust. 🙂
Köszi, hogy átértékeltél. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Humoros és remekül sikeres versednek őszintén nagyon örvendtem, drága Kankalinka, végre én is látlak és érezlek örülni, mert amíg írtad, biztosan talán nevettél és mosolyogtál is, amikor az ízes, különféle népies szavakkal alkottad humorosnak.
Az élettel ez jár. Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, én nagyon egyetértek előttem szólók közül aLéb és Szokolai véleményével. Mindig jó és szép verseket írsz, de Neked nagyon is jó, ha a humorral is foglalkozol. Lám, milyen sikeres ez a versed, szeretettel gratulálok és
Tőled még sok-sok szép verset várok,
szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Lám, mit tesz egy feladat az emberrel! 🙂 Arra írtam, és kibújt belőlem a kisördög, ami alapból is bennem lakozik, csak általában visszafogom magam.
Élveztem ennek a versnek minden pillanatát, és ahogy kerekedett, úgy vitt engem is a derű felé. Jólesett ez a kis kitérő, ami egyáltalán nem áll távol tőlem, csak meg kell piszkálni kicsit. 🙂
Örülök, hogy tetszett. 🙂
Köszönöm, hogy elmondtad a véleményed. Ígéretet nem teszek azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben humorizálok. Arról sem, hogy új verset írok. Mostanában lélegzetvételhez se jutok, de azért egy jó katalizátor sok mindenre képes nálam. A szép versek általa születnek. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szervusz, Kankalin!
Megkerestem ám ezt az "egyetlen vidám" versedet. Valóban nagyon derűs és kedves. Több ilyen kéne a tolladból, még ha nem is ez a Te igazi "formád".
Szeretettel: Laca 🙂
Szia Laca! 🙂
Beérném most egy hasonlóan elfuserált fánkkal is, ha azt én süthetném. 🙂
A tollam nem találom, ez a legfőbb probléma. Amíg nem kerül elő, addig nem tudok írni, a kutakodáshoz viszont több energiára lenne szükségem, mint amennyivel jelenleg rendelkezem.
Ez a vers tényleg nem az én igazi stílusom, formám, de valahol mégis bennem volt, van.
Örülök, hogy felszínre hoztad, mert így újra elolvastam én is, mosolyogtam rajta, de meg is könnyeztem picit, mert bármennyire vidám, később beárnyékolta egy szomorú esemény.
Köszönöm, hogy megkerested ezt a versem, ami számomra olyan, mint tű a szénakazalban. 🙂
Szeretettel: Kankalin