Tiltva vagyok
Tiltott az ősz
web lapját bezárta
hiába bökök rá
az fb oldalára
annyit ír csupán szűkszavún
a gépem
elnézést az
ősz már épp
távozófélben
az
utolsó levelét már
elküldte önnek
a süvöltve tomboló
hideg őszi széllel
ha nem kapta meg uram az
valahol elakadt
az őszi szél dühe
útközben
biztosan lelohadt
ha látna az út szélén
sodródó falevelet
emelje fel bátran
csak is az öné lehet
mert ki másnak kellene
egy elvérzett falevél
mint önnek
aki bízik csak és remél
emelje szívéhez
bátran a levelet
várja csak így
a
dermesztő telet
és bízzon majd abban
az ősz egyszer visszajön
és
ha ön nem lesz már
akkor is beköszön
és
küld önnek akkor is
majd hírt a kopaszodó fáktól
mikor már lefoszlott
a bánat az arcáról
ott hagyja nyomát majd
a sírkőre teszi le
sárgult faleveleket
oda is küld önnek
az elmúlás jelét
csendjében fogadja
nem hagyja cserben
önt
ott sem a barátja.
***
Rigó Tibor: 1961 –
Ich bin gesperrt
Herbst ist gesperrt
Webseite geschlossen
stupse vergebens
an Face-Seite,
es schreibt nur so viel wortkarg
mein Gerät
entschuldigt sich
der Herbst ist schon
an verabschieden
den
seinen letzten Blatt hat schon
zu ihnen geschickt
mit rasendem Geheule
mit einem kalten Herbstwind
wenn nicht bekommen haben, mein Herr
dann steckt irgendwo fest
die Wut des Herbstwindes
auf dem Weg
es muss ganz geschwächt sein
wenn Sie am Wegrand sehen
die treibenden Baumblätter
nehmt es gerne auf
es kann nur euer sein
denn wer sollte es sonst nehmen
ein verblutendes Baumblatt
wie zu ihnen
der nur vertraut und hofft
heb’ es zu Herzen
mutig das Baumblatt
wartet es einfach
die
eiskalten Winter
und vertrauen sie darin
einmal kommt der Herbst zurück
und
wenn euch auch nicht mehr gibt
es bricht auch dann herein
und
schickt es euch dann auch noch
Neuigkeiten von den kahlen Bäumen
als es schon vorbei ist
die Trauer aus dem Gesicht
wird seine Spur dort lassen
legt es auf den Grabstein
die vergilbten Blätter
‘d wird auch ihnen schicken
das Zeichen des Vergehens
er nimmt sie schweigend entgegen
lässt euch nicht im Stich
euch
bleibt auch dort euer Freund.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
2 hozzászólás
“ha látna az út szélén
sodródó falevelet
emelje fel bátran
csak is az öné lehet”
Igen, egy-egy falevél bárkinek juthat. Nagyon jó sorok. Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm Rita az olvasást, egy egyszerű ember, egyszerű verse…üdv Tóni…