Kínzóeszköz
Megint fordul,
Csiga előtt
Két kezünkre
Vaslánc szorul,
Könyökeim
Hátul törnek
Szilánkosra,
Őrület, mely
Kőnek súlyán
Szívbe hatol,
Csüng a test
Sínylődve,
Ártatlanul!!!
Könyörülj meg
Szolgáidnak,
Irgalom jár
Fölnyílt sebű
Elhagyottnak,
Rendületlen
Gyötrelemtől
Csontvelőig
Átmaródunk,
Nem baj, ámen
Tied vagyunk
Bármi lesz
Így velünk,
Őt választom!!!
Negatívum
Fő kriptája,
Sok tömegsír
Undok cárja,
Menekülnék
Rabigádtól
Futva innen,
De ami jut,
Haldoklásom
Gúzs-bilincsben,
Dicső Uram:
Keselyű
Vagy lótusz,
Döntsd itt ma el!!!
Azt hiszem jó
Nem virrad rám
Dőlni kezd bús
Kihajtott fám,
Tömérdeknyi
Lehangolt perc
Hamvvá hasít,
Egyre inkább
Mélyre taszít,
Kínom szintje
Hova került,
Nincs rá több szó:
Őrizd lelkem,
Jesus Christo!!!
7 hozzászólás
Érdekes ez a versed Fredrick, a vége rendesen üt, nekem az tetszett a legjbban !
Szeretettel olvastalak: Zsu
Örültem Zsu!
Pedig ezt tekintem a legnatívabbnak… 🙂
Épp ezért tetszik:)
Csak ugye pont ezért talán a legtöbben rá se néznek, még ha nem is tudják.
Én már kivétel vagyok:) mert én nemcsak ránéztem, hanem olvastam, értelmeztem és tetszett:)
Kérdés meddig leszek ilyen lelkiállapotban…
Eleg borus a versed…talan a harom felkiatojelet kivennem, egy is eleg mindenhova…Az elejen nagyon elkapod az olvaso figyelmet, nekem az nagyon tetszett. Jo, hogy itt jartam.