A suttogó nyári alkonyat, hulló csillagot talál, rezdülő tavon, hajnal- angyal száll.. nézd csukott szemem, alvó szembogár, zümmögő tavasz csendem himnuszán.. csak hallgatom neszed, a semmi itt bolyong, én vagyok az űr, én a nyári lomb, tiszta vadvirág, mezők sóhaján..
Megj: egy álomi lány fényképéről..
4 hozzászólás
Álomi lány…mesélő sorok. Látni őt 🙂 gratulálok. Alex
Köszönöm szépen..:)
Szép. Ha tördelted volna, én nem is mondanám rá, hogy prózavers.
Lehet…, egy kép alatt született ilyen formában, ezért hagytam így…
Köszönöm, hogy írtál..