Tízszer… Tízszer… százszor…ezerszer,
Csókolnám ajkad Tízezerszer…
Mégis csak arra kérlek, csak egyre,
Egyszer, csak egyszer…
Nyújtsd kezed…
…add kezed, kezembe!
Kérlek, nézz a szemembe,
Hadd lássak a szívedbe,
Szívemből, versek dalok születtek,
Válaszra mégsem leltek.
Te nem mondsz semmit,
Mi szívem fájdalmán enyhit.
Könnyek bujkálnak szemembe,
Fájdalom dúl szomorú szívembe’.
Szívem emészti pusztító tűz,
Remények kétségek sora űz,
Hajt feléd…
Várom, hogy sorsom eldől,
Míg sóhajok szakadnak lelkemből.
Nem tudom, mitől ébredt szívemben e késői szerelem,
Ez a mindent emésztő forró érzelem,
Gonosz fintora a sorsnak,
Nem tudni soha, mit hoz a holnap!
Barátként melletted lenni sem lenne kevés,
Ó bárcsak gyógyírként jönne a jótékony feledés,
Azt már remélni végképp nem merem,
Hogy velem vagy és fogod a kezem…
4 hozzászólás
József Attila: Tedd a kezed
Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.
Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.
Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.
…József Attila…
érdekes reagálásod volt.
Nagyon gyönyörű, mi mást írhatnék.
Szeretettel, festnzenir.
Kedves Festnezír!
Köszönöm.
Üdv.:Rudy