Láthatóak vagyunk, de már csak testileg,
szív nélküli bábok, kik élnek, de minek?
Felhasználók helyett csupán felhasználtak,
egy hatalmi eszköz nem konfrontálódhat.
Vágyaink takarja felszínes szükséglet,
életerőnk szívja egy cyber kísértet.
Kábult elménkben öl, s csak nő a rettenet:
nem leszünk már többek, csak látszatemberek.
Szent szabadságunkért sok ősünk szenvedett,
áldozatos tettük ma vajon mit jelent?
Jogainkról önként, nevetve lemondunk,
nagy, intim titkokat gondatlan megosztunk.
Gondolkodás helyett vad indulat támad,
véleményünk nélkül szolgáljuk gazdánkat.
Már fegyelem se kell, oly vonzó a parancs,
bár jutalmunk nem több, mint rothadó narancs.
Hintában mosolyog az agymosott gyerek:
élvezi, hogy drágán élő hulla lehet.
Befogják a szánkat, majd kezdődik a bál,
az összes örömünk egy csonttal teli tál.
Dagonyászunk csöndben, vastagszik a hájunk,
lelkünk egyre sorvad: de hát mit csináljunk?
Meghozták a döntést, lázadni nem lehet:
tökéletes élet és látszatemberek.
11 hozzászólás
Kedves Tamás!
Húúú, ezt nagyon eltaláltad! Őszinte beszéd, bár valóban sajnálatos, hogy csak úgy feladjuk. De mit tehet a törvénytisztelő ember?
Jó vers, szívemből szóltál.
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Hát igazad van, nem sokat tehet.
Itt persze nem csak a magyarországi helyzetről írtam, hanem a könnyen irányítható, manipulálható, a saját személyiségéről és szabadságáról önként lemondó emberekről is. Akik már lassan nem éreznek, nincs véleményük, mennek a csorda után, csak az ösztöneiket követik és lehetne sorolni. Úgy érzem, a modern technika által is egyre kiszolgáltatottabbá válunk, megfigyelhetnek minket stb.
Örülök, hogy azonosultál velem és köszönöim soraid.
Üdv. Tamás.
Kedves Tamás!
Már egyszer írtam egy hosszú hozzászólást neked, ide, de elveszett.
De a lényeg az volt, hogy mennyire jónak és fontosnak találtam a soraidat, s hogy elgondolkodtam rajtuk.
"Nagy, intim titkokat gondatlan megosztunk."
Ezt, akár magamra is vehetném.
De, amíg titkot őrzünk, szerintem, pont addig áll fenn a versed mondanivalója.
A titkokat szerintem nem érdemes rejtegetni.
De, a kincseinkre vigyázni kell.
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Ezt a kiragadott sort is annyiféle módon lehet értelmezni, ahány ember van.
Én speziel arra gondoltam, hogy veszélynek vagyunk kitéve, ha a legbelsőbb érzéseinket, titkainkat kiadjuk a világnak. Egyrészt nem tartozik senkire, másrészt visszaélhetnek velük, és így roppant sebezhetővé válhatunk. A közösségi oldalakon is sokan közzéteszik, éppen hol járnak, vagy milyen a párkapcsolati életük, amit én nem tartok helyesnek. Az okos telefonok által így is nyomon követhetik minden mozgásunkat, tevékenységünket, szerintem ez eléggé aggasztó. Én azt gondolom, a belső dolgainkat és az általunk szeretett személyeket különösen védeni kell. Persze mindenkinek lehet más véleménye, amit én tiszteletben tartok.
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményt írtál.
Üdv. Tamás
Kedves Tamás!
Ez elég modern felfogás. Ha mindenbe jobban belegondolunk akkor az embernek az életkedve is elmegy.
Vannak dolgok amivel nem lehet mit kezdeni.Én már szándékosan nem foglalkozom komoly dolgokkal.
Tetszik ez a vers,én a narancs miatt politikai versként gondolok rá.Van egy ellenzéki kolléganőm.
Nekem ő jutott eszembe a versedről. Szerinte egy fecske nem csinál nyarat.
A változáshoz pedig összefogás kell, de a mai emberekben nincs összefogás és nem is lesz.
Tehát a változásra az esély gyakorlatilag nulla.Ezt mondta nekem valaki .
Nekem most ezek a gondolatok jutottak eszembe hirtelen.A nővérem hasonló véleménnyel rendelkezik amit te leírtál.
Abban egyetértek érzésekről meg vágyakról ne beszéljen az ember senkinek.Abban is egyezek veled, hogy a szeretet személyeket védeni kell már akit kell meg lehet, de a legtöbb esetben nincs jelentősége a közösségi oldalaknak.
Max annyi hogy családtagokkal és barátokkal el van ez ember és ennyi.
A tökéletes megoldás mindenre ami szinte mindig beválik az ember fogja a kabátját és elmegy ha valami nem tetszik neki és él úgy ahogy megteheti és neki jó.Érdekes volt ez a versed is.
Barátsággal:Ági
Kedves Ági!
Köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataid.
Direkt politikai verset én nem írok, eddig se tettem és ezután se fogok. Természetesen van véleményem, és akivel bizalmas kapcsolatban vagyok, el is mondom neki, de a verseimet mindenki a saját szája íze szerint értelmezheti. Végül is fel lehet ezt fogni humorosan is: a parancs szóra csak a narancs rímel igazán jól. 😀 Valójában azt próbáltam belesűríteni,hogy ez a modern világ, a felsőbb hatalmaktól kezdve a közösségi médián át egészen a gépies életformáig mivé teszi a mai kor emberét. Nem lázadás ez, csak gondolatközlés. 🙂
Üdv. Tamás
Kedves Tamás!
Akkor én jól elvonatkoztattam.Néha hajlamos vagyok elvonatkoztatni és tovább gondolni a dolgokat.
A közösségi médiáról inkább ne is beszéljünk, mint híradó és ehhez hasonló "nyalánkságok"
Amit nem nézek és nem hallgatok.Na a lényeg, hogy ezt is kiveséztük meg jól el voltunk!
Szép estét kívánok neked és írj sokat!
Üdv:Ági
Nem vonatkoztattál el, a tiéd is egy értelmezés.
Mindenkié egyformán érvényes.
Köszönöm, neked is szép estét. 🙂
Kedves Tamás !
Mennyi igazság, szépen versbe öntve, nagyon tetszett.
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Régóta foglalkoztat már ez a téma és most sikerült verset faragnom belőle.
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Tamás