Ezen a napon Szegény Györgyöt elhagyta a felesége, kirúgták az állásából, ráadásul elromlott a kocsija és rettentően megfájdult a feje.
Hazafelé busszal ment, de mivel nem volt jegye, az ellenőr is megbüntette. Két órán át gyalogolt hazáig a harmincöt fokos melegben. A háza ajtajánál megtorpant, és keresni kezdte a kulcsait.
A kulcsok helyett egy lyukas zsebet talált.
Szegény György káromkodni kezdett, majd bevonult az udvaron lévő fáskamrába. Pár perc múlva – amint a satupadon üldögélt – egy darázs kezdte el környékezni.
– Ha most megcsípsz, akkor igazán jó napom lesz! – morogta a darázsnak.
– Óh! – gondolta magában a darázs – én szeretek jót tenni az emberekkel.
És a darázs megcsípte Szegény Györgyöt.
24 hozzászólás
Szia!
Elképzeltem ugyanezt méhecskével. Az írásod jobb. Így, darázzsal különösen.
:-)))
Köszi Artur!
Azért az bíztató, hogy az írásomat jobbnak találod, mint egy darázs- vagy méhcsípést!… 🙂
Sanyi
Most akkor gonoszkodjak? :-))) Mindkét rovarfaj csoportosan fordul elő.
🙂
Azért én láttam egy-két darazsat, méhet, hangyát stb. elkalandozni a csapattól… Az ember is csoportosan fordul elő, főleg a Louvre-nál, a Time Square-en, a Balaton parton és a piros 7-es buszon, mégis léteznek remeték, költők, bakterok (a semmi közepén a vasút mellett)!! Ne mérgesíts!! :-))
Húúú… Na, ezt jól kimagyaráztam… :-DDD
Na, ja! de a hangya, a méhecske, a darázs … stb másnapra elpusztul, ha nem találja meg a fészket, a hazát. A piros hetes busszal pedig te ne bosszants engem! :-))) Akkor már inkább a százhetvenhármas. Ja, az megszűnt, asszem.
Azt hiszem, kellene egy közös prózát írnotok, a hozzászólás-párbeszédet még jobban élveztem, mint az írást. Ez nem baj, ugye Sanyi? 🙂
Hanga
:DDD
Söndör és Zozó
:DDD
:-DDDDD
Bezony, bezony…
Egyébként Artur, a piros 7-es miatt ne rám haragudj: azt nem én találtam ki! 🙂 Az kérlek, a különböző fővárosi hatások következtében csak úgy magától kifejlődött…
Egy darázs csípés után meg amúgy is meghal…
Holnap bégyün, Hacsek? Addig is: alászolgája!
Söndör!
A piros hetes mindent visz, csak engem nem várt meg soha. De tényleg. Van azon minden. Láttam. Még piros hetes is. Beszorulva az egyes meg a hármas közé. De most majd jól megvár ezentúl, mert csak elöl lehet felszállni, és akkor elérem még dupla mankóval is.
Nem tesz semmit, Hanga! Már és se tudom, mit töltöttem fel – biztos nem fontos… :-)))
Artural sikeresen hasba lőttük eme írásomat.
(Egyébként ez direkt úgy volt megbeszélve Arturral, hogy előkapom a „2000” feliratú dossziémat, onnan feltöltök egy közepesen színvonalú archív írást, és hozzászólások ürügyén Hacsek és Sajót fogunk itt játszani .) :-))))
Üdv: Sanyi
Elnézést kérek tőled, ha most itt tönkre tettem egy bimbózó prózasorozat karrierjét. Nem tudom, itt virtuálisan hogyan tegyek tanúbizonyságot a megbánásomról. Azzal most ne foglalkozz, hogy ez engem hogyan érint, hiszen itt a te remekművedről van szó. Mit számít, hogy szenvedek? Továbbra sem tudom megemészteni ezt a piros hetest. Hogy ez most honnan jött? nem az utcanév a fontos, sőt nem is a név. Hanem maga az alkotás a lényeg.
Szia!
Milyen jó, hogy vannak még jóakaratú darazsak! Tetszik az írásod.
Szeretettel: Rozália
Nem tesz semmit, pedig már gondolatban megírtam a történet következő részét, mely Szegény György testvéréről szól, és így kezdődik:
"Ezen a napon Szegény Arthurt nem várta meg a piros 7-es…" :-))
Köszönöm Rozália!!!
Örülök, hogy tetszett!
Sanyi
Pihent agyak…. :)) A darázs nem pusztul el a csípés után. Azt a méh teszi. Ezért is tetszik nekem jobban darázzsal ez a csípés-dolog. Meghagytad az életét, és ez jó. Már ameddig nem engem kóstol őkelme. Erről a történetről az jutott eszembe, hogy ne mondjam ki hangosan a gondolataimat. Sosem lehet tudni, hátha a Szegény György darazsa kószál errefelé.
Eszembe jutott még az is, bizony sokszor vagyunk mi is Szegény Györgyök. Legalábbis én már voltam a bőrében.
Aranyos, tanulságos a prózád.
S amit arturral műveltetek…hozzászólások címszó alatt, az nem
semmi! artur humorát imádom, rájöttem, hogy mostmár a tiédet is.
Örülök, hogy olvastalak.
Igazad van Arany, tényleg csak a méh pusztul el a csípés után, a darázs csak ritka esetben. Most néztem utána a guglében. :-)) Ezen a hétvégén nagyon sokat tanultam a darazsakról, méhekről, hangyákról, szúnyogokról. Már ezért is megérte feltenni ezt a 2000-es írásomat.
Köszönöm, hogy itt jártál, és bizony vigyázz miket mondasz, mert ez a darázs túlélte az esetet, és kitudja mikor, hol tűnik fel újra. :-)))
Üdv: Sanyi
Kedves Zsike,
nagyon örülök, hogy erre jártál! Köszönöm kedves szavaidat. Artur nevében is… :-)))
Sanyi
Alásszolgája!
Azt hittem, a piros hetes döglik bele a darázscsípésbe. Legalábbis Söndör nevében én így értettem, mivel ő az én nevemben köszönt. Én viszont köszönöm, nem kérek a csípésből, de abból a csípősből igen. Ráérek, amíg nem jön a piros hetes. Mivel figyeltem a lapok járását, tudom, hogy az legalul van. Felhívom a tisztelt utazóközönség figyelmét, hogy nézzen a lába alá, mert jobb ma egy betli, mint holnap terítve lenni. És még csak nem is túlzok.
Artur alábbi hozzászólásáért én kérek elnézést a kedves olvasóimtól! :-)))) (Akik még megmaradtak…)
S. Sándor
Ezt nevezem jó napnak, de lehet Hét csapásnak is nevezni, pedig elég lenne az egészből kettő is, még az is sok lenne egy gyöngébb embernek. De hát György – úgy látszik, igazán erős ember!
Jó az írásod, lehet rajta nevetni.
Üdv.
Köszönöm, Kata!
Üdv: Sanyi
…..):):):)hát ilyen napom már nekem is volt:):):)…nagyon aranyos történet!!… a rövidsége miatt csattanósabb is a témája!!:)…….szép gondolataid vannak a "Bemutatkozás"-ban!!!!!!!!!!!!!!!!!!!….köszi a látogatást:)…doratea
Kedves Doratea!
Én is köszönöm látogatásod, és kedves szavaid, örülök, hogy itt jártál. :-))
Üdv: Sanyi