Miniszter dönt vagy parlament,
tetszik vagy nem, megértem,
ha nincs falat, rossz útra ment,
okszerű tévedésem.
Okos mobilom elbutul,
pécém vírustól szenved,
vagy elfelejtett arabul –
velem együtt már kisded –
gondolom magyarázatként…
Elég is most csak ennyi!
Ki bitorolja azt az ÉN-t,
ki fészbúkra fog menni?
Ez már valóban ördögi:
mintha belém bújt volna,
ócska poénját ellövi
ezeregy céltáblába
az ismeretlen valaki
kompúterből röhögve:
ez magát sose mossa ki,
ha felmászik a netre,
karaktere a porba hullt,
lomtárba vagy kukába,
az értékes – elsorvadt múlt,
hekkereké a pálma!
Ti gyáván bújó pajorok,
maradjatok a földben,
fekete lelkű pillangók
szárny nélkül, összetörten!