Életre szeretett egy napon,
s mára ő lett kicsi gyermek.
Oly apró, szinte ölbe kapom,
akár szél a könnyű pelyhet.
A bal felső zsebembe rejtem
a tél elől, testközelbe,
óvom, mint ő vigyázott engem
szívem szívére ölelve.
Madárcsontú anyacsemetém
szárnyaszegett rigómadár.
Míg dalol a világ tetején,
minden gyermek hazatalál.
9 hozzászólás
Szívközeli. Szerettem olvasni. szeretettel
Köszönöm, Andi 🙂
Nagyszerű, eredeti vers, örömmel olvastam!
Ó de szépséges!!!
Szeretettel gratulálok: Ica
Szép, telis-tele szeretettel, gratulálok! Klári
Nagyon szépen köszönöm nektek 🙂
Lebegős, könnyed, kis könnyekkel, de végtelen szeretettel. Remek, Neti, szépen élnek a képek, kedvesen játékos, szeretetteli világot írtál, persze, remek rímekkel, szép szerkezetben, öröm olvasni.
aLéb
Igazán jó olvasni ilyen szeretetteljes, jól megkomponált verset, szépen csengő rímekkel.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves aLéb, kedves Kata, hálás köszönetem az olvasásért 🙂 Erika