Hangjegyet repítve törne rám a fény,
hallgatása tiszta, könnye áradat.
Vágyakozva hinti, hívja álmomat,
árva-ámulása ébredő remény.
Elsodorna mába, zengené nevem,
gondolatba rejti, élve kínosan.
Kódba vési híven eltűnt hangomat,
évezredbe zárva lénye végtelen.
Fáj-tenor sikoltva súgja, égbe vár,
csend-titokra hullva nesztelen üzen:
dallamokba bújva égni, vágyba zárt,
világ zaját ejtő ritka éneken,
szirom-harang zenék íze bársonyán,
ringatózva úszni játszi csendeken.
28 hozzászólás
Nagyon szép szonett, kedves Kankalin!
Gratulálok, szeretettel!
(Már régen voltam/szóltam itt a versekhez..és most megint elmegyek.. most megint a szemem …..időnként bekavar a tervezettekbe…:(Elnézésed kérem, majd később, vagy holnap jövök.)
Szia Zsanett! 🙂
Nem tagadom, nagyon igyekeztem, hogy jól sikerüljön. Teljesen magával rántott a szenvedély. Nincs megállás. 🙂
Köszönöm, hogy kedves jelenléteddel ismét megtiszteltél! Jó egészséget kívánok neked! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Mondjuk úgy 13. szerettem volna lenni a kommentnél , mert az jelentené azt sokak tetszését
elnyerte úgy, hogy hozzászóltak.Mégis… mivel értem , és érzem szonettedet, úgy gondolom, az elsők között írom azt, írhatom azt, gratulálok! Nagy tehetsége vagy-e verselésnek, s Te jól tudod nem hízelkedés tőlem, az nem stílusom.Tőlem a hideg zuhany sem ritka. Ezt szeretem, ez tetszik!
Szeretettel:Marietta
Szia Marietta! 🙂
Hááát, cca. fél óra után éppen tizenharmadiknak lenni érdekes lett volna! 🙂
Bevallom, nagyon megszerettem ezt a formát, kifejezetten élvezem, játszom vele, dédelgetem. Talán visszaköszön ez valahol, bár soha nem vártam semmiért jutalmat. 🙂
Az a helyzet, hogy tényleg beleszerelmesedtem épp Szonett Őfelségébe. Hogy miért? Talán elsősorban azért, mert tini koromban felfigyeltem rá, megszerettették velem kiváló tanáraim. Ide is írom legfőbb példaképem nevét: SZIM Tanár Úr (Szűcs István Miklós rajztanár, festőművész és kiváló irodalmár…). Ami bennem van, annak jókora szeglete az ő műve. Nem tudok elég hálás lenni neki! Ez nem azt jelenti, hogy túl nagyra tartom magam, hanem azt, hogy a lelkem úgy megtanította száguldani, hogy kevesen érik utol. Azért akadnak néhányan, de nem túl sokan. 🙂
Örülök, hogy tetszett, mert élvezettel ízlelgettem a ritmusokat, hogy daloljanak! Köszönöm, hogy értékelted! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nem is tudom mit mondjak, avagy írjak?
Mestere lettél e műfajnak az kétségtelen, s ez már korábban felébredt benned, ami nem maradt többé remény. Remény ahhoz, hogy kedvedre és kedvünkre alkoss olyat, amelyet gondolatunkba zárhatunk, akár évezredekre!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Szia Fél-X! 🙂
A műfajnak nem vagyok mestere, de hódolója és alattvalója igen. 🙂
Épp az imént írtam le Mariettának, hogy mi volt az első igazán meghatározó irodalmi élmény életemben, ami erre a területre (is) irányított. Gyerekkoromban, sőt gimisként is írogattam. Igazából inkább a betűkhöz menekültem. Van is fent egy versem, amit 14 évesen vajúdtam az életem nagy mértékben befolyásoló tragédia kapcsán.
Köszönöm, hogy kifejtetted véleményed, örülök, hogy tetszett a szonett! 🙂 Talán ezt már nevezhetem annak (kis jóindulattal). 🙂
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalin!
Csak így tovább! Várom a következő szonettedet!
Hajrá nyílj ki Kankalin!
Barátsággal Panka!
Szia Panka! 🙂
Azt hiszem, talán tényleg nyílok: egy új csoda felé. Ez persze nem elég, többet kell a lelkével foglalkoznom, hogy mélyebben megérthessem. 🙂
Nekem megéri, mert sokat ad nekem.
Örülök, hogy tetszett! Köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon igyekszel, látom.A siker sem marad el, bár tudom nem az a legfőbb célod.A verset az ember elsősorban maga miatt írja meg, a belső kényszer nem hagyja, hogy ne tegye.Ezt érzem most Nálad.Nekem a szonett legszebb része a két háromsoros versszak.Természetes egyben is sép az egész.
Szeretettel üdv:Vali
Szia Vali! 🙂
Jól látod: tényleg nagyon igyekszem. Valóban nem a siker a célom, és közel se vagyok megelégedve azzal, amit fent olvastál tőlem. Ez még nem az, amire vágyom. Ha szeretek, azt a legnagyobb odaadással teszem, mert csak így érdemes. A szonett is ezt váltotta ki belőlem. Próbálom megismerni, és örömmel tapasztalom, hogy lassan-lassan, de talán átadja magát.
Mélyen ismersz, ez nagyon jó nekem! 🙂
Köszönöm! Örülök, hogy tetszett!
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Jól sikerült szonett, tetszik.
Szeretettel: Eszti
Szia Eszti! 🙂
Örülök, hogy tetszett! Van még mit radírozgatni rajta, de szeretek vele foglalkozni. 🙂
Köszönöm!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Lám, ismét egy gyönyörű szonett született. Ezért érdemes volt megnyitnod a láncverset.
Igazán mondhatom, hogy (bár nem vagyok se se nyelvész, se kritikus), hibátlan és olyan szavakkal telt, hogy nagyon jó olvasni, mert élményt nyújt. Érdemes vele foglalkozni.
Azt hiszem, most én is nyitok egyet. Benne leszel?
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Talán ez a vers már valamivel jobban megközelíti a szonett sajátosságait, de bizony vannak benne hibák. Nem is kevés. Simogatom még "kicsit", hátha szebben dorombol. 🙂
A láncverseket mindig érdemes szemmel tartani, mert sokat okulhat belőlük az ember.
Csatlakozom majd valamikor a mostanihoz is, de nekem mást is mond ez a cím.
A Hobo Blues Band egyik számának címe épp ugyanez, úgyhogy mosollyal kezdtem az olvasást. 🙂
Köszönöm, hogy benéztél!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin, nagyon szép szonett!
Gratulálok, Judit
Szia Judit! 🙂
Köszönöm, igazán kedves tőled, hogy így látod! Örülök, hogy tetszett!
Szeretettel: Kankalin
Nah, nekem fogalmam sincs, mi fűn terem a szonett, de jó volt olvasni! Sőt, nagyon jó! – mint meghallgatni egy léleksimis dalt. 🙂 Köszönöm!
Üdv.: Hópihe
Szia Boszika! 🙂
Az a baj, hogy még bennem is káosz van ezügyben, de nagyon igyekszem, hogy helyükre kerüljenek a dolgok.
Örülök, hogy tetszett, köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin 🙂
Nem véletlenül szerelmesedtél bele a szonettbe, a szerelem teljes. Teljes siker! Csodaszép. Ej, de odalehetsz te a zenéért, de nem hagy nyugodni, ott ficereg a lelkedben, és jogosan nem akar bebábozódni! Akkora vágyódást érzek ki a versedből, amekkorával az ember valami vissza nem hozható után sóvárog. Ne okozz a zenének csalódást, tárd ki a kezed, és ragadj meg minden apró lehetőséget, ami kiteljesít a hangok bódítóan szép világában.
Gratulálok! Én ilyen szépet soha nem lennék képes írni.
Szeretettel: ottaka
Szia ottaka! 🙂
A szonettbe valóban beleszerelmesedtem, ezt nem is tagadom. Van még mit tanulnom! Akkor lesz tökéletes, ha a szonett is szerelmes lesz belém.
A zenéért valóban odavagyok, de ez a vers nem kifejezetten a zenéről szól. Inkább arról, hogy odafentről arra ösztönöz valaki, hogy énekeljek, mert ezzel semlegesíthetem a gondokat.
A versben valóban vágyódás van. Az előttem állót és a vissza nem hozhatót pontosan oda tettem, ahova kell. Nem is próbálok ellenkezni.
A vágy kifejezetten a jövő felé irányul, amit zenével nem lehet megoldani, de van itt valami gyógyír, amit sürgősen alkalmaznom kell, mivel élni szeretnék.
A hangok tényleg bódítóan szépek, bennem felérnek egy hatásos kuruzslással. 🙂
Ej, tényleg odavagyok a zenéért, de sajna nem old meg mindent, mert nem erre hivatott.
Mindenesetre bennem van, el nem engedjük egymást, tehát csalódás kizárva. 🙂
Csalódást senkinek nem okoznék, a zenének pláne! 🙂 Köszönöm a jelenléted! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A megjegyzésbe kár volt az a "hajjaj". Tetszik a versed, bár én nem szeretem a szonett formát. Ez a forma nálam a kudarccal egyenlő, mert ami versem ilyen lett, az mind kudarc. (Esetleg az "Álom" nem…)
Mások viszont előszeretettel használják. Azt javaslom neked, hogy ha tetszik, akkor írj bátran!
FT
Szia FT! 🙂
A "hajjaj" azért van ott, mert sokat kell még tanulnom, hogy a szerelem kölcsönös legyen. 🙂
Szeretnék még szonettet írni, fogok is, érlelem magamban. Merülök benne, vele, igyekszem megismerni.
Örülök, hogy tetszett, köszi! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Egy olyanfajta fertőzést kaptál meg, amit én is szívesen elviselnék. Nagyon szépen, ézelmekkel teli gyönyörű szavakkal írsz szonettedben. Igazán nagyon tetszett, én egyenlőre még nem tudok ebben a műfajban verselgetni. A szonettírás nekem még túl nagy falat.
Szeretettel:Margó
Szia Margó! 🙂
A fertőzés oly módon dolgozik bennem, hogy már harmadik hete nem tudok rendesen beszélni. 🙂
Örülök, hogy tetszett ez a vers, jómagam igyekszem, neked is menni fog! 🙂
Köszönöm amit írtál, érezni benne a szeretetet, nekem ez erőt ad! 🙂
Szeretettel: Kankalin
nagyon szép Kalin, köszönöm!:ruca
Szia ruca!
Az ébredő remény csakis szép lehet. Nem vagyok biztos abban, hogy úgy írtam meg, ahogy ez az érzés megérdemelte volna, de igyekeztem. Ha szépnek találtad, annak örülök, mert adok a véleményedre. Én köszönöm!
Szer: Kalin
Kedves Kankalin!
Ringatóan szép.Örömmel olvastam.
Szeretettel:Ági
Ági, nagyon köszönöm, kedves tőled! 🙂
Szeretettel: Kankalin