Lelkem időrágta fájdalmával szembeszállok
ezzel a könyörtelen világgal.
Uram, általad élek,
tehozzád fordulok imámmal.
Szívem szaggatott dobbanással
ad hálát néked Istenem.
Hiszek hatalmadban, s ha te is úgy érzed,
vigyázd életem!
Míg stigmád forrósága égeti testemet,
szürke létün
csak lassan kígyózó gyászmenet.
Amíg a Hold világtalan szeme
koldus életünkre hunyororg,
nem töviskoronát raknak a fejünkre,
kést szúrkálnak szívünkbe
fogadatlan prókátorok.
Lelkemben vérzik a világ.
Ha csordultig telik majd
egy szunnydó napon,
légy velem Uram!
Mária képe is könnyezzen a falon!
Szavakkal öl ma az ember,
mégsem látja a hályogszemű világ.
Ezért áldozta bűneinkért
áldott véred a Golgotát?
3 hozzászólás
Nagyon szép ima kedves Edit, csodás képekkel. Örülök, hogy olvashattam.
Üdv: József
Én köszönöm, hogy megtiszteltél és időt szántál rám!
Üdvözlettel.
Edit
Nagyon szép!Köszönöm, hogy olvashattam:Szeretettel:Kriszti