finom lírába hajlik az éj
hegyek sétálnak át
a horizonton
bújócskázó csillagok között
a Holdban tükröződik a táj
közeledik felém az ég
szalad a szél
rím nélkül
verset írnak a fák
bólogatnak az álmok
bokrok zizzenésében
neszez a föld
lágy mollban bújik meg
minden érintés
és ahogy lassan
szirmokat bont a hajnal
úgy feledkezem bele
egy új nap ébredésébe
20 hozzászólás
Nagyon szép vers, nagyon tetszik! Üdv: én
köszönöm szépen! szeretettel
´lágy mollban bújik meg
minden érintés´
csodás!
Szeretettel:sailor
örülök h tetszett, köszönöm! szeretettel
Finom lírába hajlik versed is, lelkedre írták a fák és minden képed lágy dallamot zenél
nagyon szép, tetszik
Karolina
köszönöm szépen neked is! szeretettel
Kedves Andi!
Hú!!!!!!!!!!! ez nagyon szép!
Igazán tetszett.
Üdv: harcsa
köszönöm neked is! szeretettel
Megint egy szép vers! Tetszett!
szeretettel-panka
köszönöm figyelmedet! szeretettel
Kedves Andy!
Ez valami csodálatosra sikeredett.
Elismerésem.
Szeretettel:
Millali
köszönöm szépen! szeretettel
Kedves Andy!
Rád jellemzően szép és érdekes a vers. Sokkal találóbb a cím, mintha csak azt adtad volna, hogy hajnal. Üdvözlettel: Szilvi
köszönöm szépen! szeretettel
Amíg alszunk addig is él a természet ! De még mennyire ! Mintha titkon meglested volna.
A tolmácsolást magas fokon sikerült megoldanod.
Szeretettel gratulálok, Zsófi
köszönöm neked is! szeretettel
Kedves Andy!
Ez valami gyönyörűség… bárcsak így ébrednék mindennap…
Üdv,
A.
köszönöm figyelmedet! szeretettel
le vagyok nyűgözve…
Koszonom! Szeretettel