Bocsájtsd meg nekem, mert ellened vétkeztem!
Hatalmas a bűnöm, rosszat cselekedtem,
megbántottalak, régen még szerettelek,
bizalmadba fogadtál,de vissza éltem
vele. Most mint két idegen nézünk egymás
szemébe, és hiába minden vallomás,
ez így marad örökre. Te elmész messze
idegenbe, viszed a tüskét szívedben.
Bocsájtsd meg nekem minden súlyos bűnömet!
Szeretettel vidd magaddal emlékemet.
7 hozzászólás
Kedves István!
Ez amolyan bűnbocsánat, lemondás, elköszönés? Mert annak nagyon szép.
Üdvözöllek: Zagyvapart.
Valami olyasmi. Egy fejezet vége. Köszönöm, hogy olvastál kedves Ferenc.
Üdv: István
Az emlék nem tud válogatni,viszont ami belekerül egy emlékkönyvbe, az mélyebben nyugszik bennük.
Szeretettel:Selanne
Köszönöm kedves Selanne, hogy olvastál. Az emlékek örökké bennünk élnek.
Szeretettel: István
Kedves István!
A legjobb megoldás, amikor kihűl és lezárul egy kapcsolat, hogy akkor magunkba nézzünk és lehetőleg békével tudjunk egymásnak megbocsátani, s nem gyűlölettel haraggal elválni.
Versedben ezt tetted, és nagyon emberségesen.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Köszönöm kedves Kata, hogy olvastál. Én nem szeretem a haragot, és nem szeretek haraggal elválni sem.
Szeretettel: István
Jobb mint amire számítottam a cím alapján.Tetszik.
Ági