Elhagyattatásomban is mindenkor
reméltem, oly nagyon szerettem élni,
vágytam időtlenségét az éveknek!
Mi elhívott századokon, óh, mennyi
percet, mennyi ragyogást űzetett el,
és mint emésztő tűz, hányszor fellángolt
ellenem, kit árván hagyott a világ,
s ez árvaságom bennem szótlanná holt,
mint avarok csendje őszi erdőkön.
De reményeim nem hagytak el sosem
átpillantva az évek messzeségét,
amik lettek olyan kedvesek nekem.
Visszahívnám mégis azt az időt, mi
elhagyattatásomban is mindenkor
űzetett engem a valóság felé,
emésztve szívem az a hallgatag kor.
Mert hallgatott, nem kiáltott az értem,
nem sajnált kedvesült részvéttel néha.
Ma boldog ember vagyok, olyan boldog!
Nézd! Mire jutott a világ, a néma!?
Gondra gond jön ott, és a bajokra baj,
s elszakítana az élő Istentől,
könyörtelenül lopakodik. S látod,
lassan vérben úszva egyre öldököl!
Hiába ígér, minden dől össze ott,
mint sziklák résein az idő, oly zord,
oly hűvös, borongó neszeket áraszt.
Lényem hite ily szavakat mond:
Ne bízz a világban, mert holnap eldob,
holnap már más után vágyik, nem rád!
Érezd rejlését szívednek, légy szabad,
indulj, mint akit hívnak élni! Meglásd,
mindened meglesz, neveljed szívedet!
S tudd! Jehova engem is befogadott!
Reményeidnek vágya mind teljesül,
élhetsz úgy, mint kik Istenért szabadok.
6 hozzászólás
Kedves Zoltán!
Nem elöször olvasom.
A
elszállt
Az érzések olyan erövel jönnek szembe az olvasóval,
és telített tartalmuk a soroknak idöt ígényelnek a
megértésre!Az átérzésre!
" oly nagyon szerettem élni,
vágytam időtlenségét az éveknek! "
…és:"óh, mennyi
percet, mennyi ragyogást űzetett el,
és mint emésztő tűz, hányszor fellángolt
ellenem,"
Kedves sailor!
Értékelem jöttöd szavainak kedvességét, s értékét
lelkivilágod mélységének!
Mely világ tükrözi érzéseid önzetlenségét, érzékeny
valód jóravaló jelenét, melyben nyugszik értelmed
megfoghatatlan rálátása e versemre.
Teljesen jól érted a mondatok vonulatát, s érzéseim
önátadását melyek megnyilvánulnak soraim mögött.
Köszönöm szépen értő olvasásod s elemzésed!
Szeretettel gondolunk rátok innen Kaposvárról!
Vigyázzatok magatokra és egymásra életetek minden napján!
Üdvözlettel és Barátsággal Zoli 🙂
folyt
"De reményeim nem hagytak el sosem "
…az a sokszor kis pislákoló láng elég,hpgy átéljük
a jelent,mert ha nem is látjuk egészen a dolgokat és nem
színesen…biztat:lesz jobb is!
"
Visszahívnám mégis azt az időt, mi
elhagyattatásomban is mindenkor
űzetett engem a valóság felé, "
…igen,ott értek meg akkor az értékek
folyt
"Ne bízz a világban, mert holnap eldob,
holnap már más után vágyik, nem rád!
Érezd rejlését szívednek, légy szabad,
indulj, mint akit hívnak élni!"
Remek sorok!Tele hittel és reménnyel!
"élhetsz úgy, mint kik Istenért szabadok."
folyt
Gratulálok remek írásodra!
Legyen nagyon szép napod!
Ügyeljetek magatokra
Barátsággal:sailor