gyermeki álmodban csendeket békét
magányos partodon néma folyót
vágyat mik égetnek karcosan fájón
hontalan lelkeknek nyugtot adót
zokogó tegnapok béna magányát
pálmafát árván de simogatón
álomba ringató lepke varázsát
átnyújtom lelkemet titkot adón
csillagos zeneszót réti éjben
reménnyel telesírt éjszakát
szólamok táncát holt időben
húr-zene fájó dallamát
ájuló nappalok élet-ízét
izzó lét-heve lendülést
dúdolom halkan tobzó viharban
a léleknyi dallam-lüktetést.
36 hozzászólás
Ez nagyon jól sikerült Kalin, elég ismerős
a zeneisége is és örülhet, akinek ez
igazából szól, mert szinte mindent neki adsz!
garatÍ:ruca
Szia!
Remélem örül is, mert – igen jól látod, tényleg szinte mindent neki adok. 🙂
Köszönöm!
Szeretettel: Kalin
Szia!
Dallama szól, tartalma szép! Lüktetnek a sorok! Gratulálok!
Sok szeretettel :Marietta
Szia Marietta!
Köszi, a lelkem legmélyéről szól a dallama is, a tartalma is! Amolyan édes lüktetéssel.
Örülök, hogy tetszett!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Kisvirágom,- kinyílt a szerelemvirág.Számtalan szebbnél-szebb jelzővel.Nagyon szép.Gratulálok.Sok ilyen szép napot!
Szeretettel üdv:Vali
Szia Vali!
Köszönöm, nagyon kedves vagy! 🙂
Neked is szép napokat kívánok!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Kivánom akinek adod fegadja nagy szeretettel és viszonozza is a szívednek azt legalább azt amit Te adsz neki! Nagyon szép versedhez gratulálok!
Barátsággal Panka!
Szia Panka!
Köszi a jókívánságokat, meg hogy itt jártál! 🙂
Úgy legyen! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Boszimama!
Remekművet alkottál, nagyon varázsos lett! Gratulálok! 🙂
Szeretettel: Hópihe
Szia Pihécske!
Köszi, hogy varázslatosnak tartod! Amúgy megint belecsúszott két felesleges névelő, ezeket majd kiszedetem, csak próbálom érlelni magamban. 😀
Abban biztos vagyok, hogy ennyire még nem sikerült kiírnom magamból ami bennem van.
Azt hiszem, nem véletlenül. Nagyot léptem előre az önmagammal való találkozásban. 😀
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Teli a versed lobogással, odaadással, egy gyönyörű tavaszi nap életigenlésével.
Nagyon örülök, hogy ilyen verset/dalt írsz.
Szeretettel, uv
Szia UV!
Örülök, hogy ezt látod benne, mert pontosan ezt szeretettem volna kifejezni. Valamiféle lobogást, valamint odaadást, amivel világosan el tudom mondani, hogy igenis képes vagyok átvenni valaki rejtett érzéseit, életritmusát, még akkor is, ha majdnem lehetetlennek tűnik.
Tényleg ez van most bennem. Minden, amit itt felsoroltál.
Köszi, hogy itt jártál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ez gyönyörű, ez nagyon-nagyon szép! Hogy tudsz Te ilyen termékeny költő lenni? Egymás után rázod ki a kisujjadból az ilyen remekműveket. Nekem meg nem megy az írás, nem jön az ihlet. Írsz Te helyettem is, köszönet érte!
Természetesen csillagos ötös!
Üdvözlettel:
Csaba
Szia Csaba! Ki az a Csaba?
Magam sem értem hogy jött ki ez belőlem, de ez a kedvencem nagyon sok minden miatt. Ez teljesen új valami mindenféle tekintetben. Talán a ritmus az ami állandó, de az is más formát öltött. Mint ahogy én is. Azt hiszem, ezt reggelente látod rajtam.
Köszi a véleményt, írj te is, ha elkezded, megy! Hidd el! 🙂
Ui.: Azok kedvéért, akik ezt itt elolvasták, megjegyzem, hogy a "reggelente látod" nem azt jelenti, amit sokan beleképzelnek! Szigorúan iskoláról van szó! 🙂 🙂 🙂
Szeretettel: Kankalin
nagyon szép, lágyan éneklő dallamos vers, felfokozott érzelmekkel tli.
szieretettel ölellek
anikó
Szia Anikó!
Rég láttalak! 🙂
Örülök, hogy itt jártál! Köszönöm ezt is, meg a véleményt!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Gratulálok új versedhez:)!Örülök, hogy a poros már a múlté!
Üdv:Harcos
Szia Harcos!
Azért a por megvan, csak próbálom söprögetni. Így.
Köszi, hogy benéztél! Jólesett!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Megérkeztem véleményezni. 🙂
Azt hiszem, az tetszik a legjobban, ahogyan egymáshoz párosítod a szavakat. Sokszor volna értelme a kötőszavas kifejezéseidnek kötőszó nélkül is, de így nemcsak formai, hanem stílustöbbletet is kapnak. A másik, ami megfogott, a vers lüktetése. Nincs igazán szó időmértékes verselésről, azt hiszem, mégis bír egy erős, zenei ritmussal. Talán csak egy apróságot emelnék ki, ami megfogta a szememet, de azt is csak azért, hogy nehogy nagyon elhízz. 😉 Előre mondom, hogy piciség, és nem is feltétlenül hiba – igazából szőrözésszámba megy, hogy megemlítem, mert semmit nem von le a vers értékéből. Tehát: a "tobzó" szóval még nem találkoztam, tobzódónak ismerem. Ha tudatos szóalkotásról van szó, akkor rendben. 🙂 Ja, és külön tetszik, hogy míg sehol nem használtál írásjelet vagy nagybetűt, a verset mégis ponttal zárod le, érzek ebben egy erős szimbolikát. Szívből gratulálok ehhez a káprázatos alkotáshoz!
Szia Kae! 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál!
Vannak kötőszavasok, amiket iodézőjelbe kellett volna tennem, mert hát idézetek Valakitől, aki nagyon kedves számomra. A formai és stílustöbblet nem az én érdemem, henem Övé, akitől idéztem a versben. A lüktetés az enyém is, de benne van valaki más, Ő.
A "tobzó" szó szerintem máshol is szerepel, de ha nem, akkor talán nyelvújító vagyok. 🙂
Az írásjel hiánya sem az én érdemem, átvettem Valaki stílusát, mert próbálok lüktetni. 🙂
A pontot igen jól látod! Tényleg kettős szimbolika van benne, mint az egész versben.
Őszintén örülök, hogy nekem írtad az első hsz-t! Megtisztelő! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon-nagyon érdekes vers, a lezárás nagyon szép, és még az "álomba ringó lepke varázsát" sor emelkedik ki valamiért számomra.:)
Gratulálok hozzá!
üdv:
Zsuzsa
Szia Zsuzsa!
Köszönöm, nekem is pont az álomba ringató lepke emelkedik ki, mozgatja a fantáziám egy ideje. 🙂
A garatuláció nem engem illet.
Örülök, hogy itt jártál!
Szeretettel: Kankalin
Nagyon köszöni, aki megkaphatja ezt!
Remek ritmusú vers!!
szer:pdw.
Szia! 🙂
Örülök, hogy ezt adhatom!
Szer: Kalin
Kedves Kankalin!
Érdekesen és folyamatos erővel tudod szítani gondolataid menetét. A mindent beteljesítő ajándék "én" valamiért és valakiért zokog soraid között.
Különösen szépek a rejtőző, de ígérő sorok közti képeid.
De örülök, hogy itt, nálad rátaláltam erre a versedre is.
Köszi, Szeretettel, Futóinda.
Szia Futóinda!
Jólesik, hogy érdekelnek a verseim! Köszönöm! Számomra ezek pozitív energiák, és luxus lenne nem felhasználni. 🙂 Nagyon sokra van szükségem.
Ez a gondolatmenet amit itt olvastál, valós volt. Csak egy embernek szántam, erről a meglátásomról írtál is nekem véleményt.
Igazad volt, mert ez a vers végülis nem érte el az általam körvonalazott célt, viszont örömet okozok vele másoknak.
A rejtőző, ígérő sorokat te megláttad, de nem érezte át a célszemély, valószínűleg nem kellett neki. Így jártam.
Azért fogok még énekelni, nagyon-nagyon sokat! 🙂
Köszönöm kedvességed, vértezem magam vele!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!.Verseidben látom milyen szép és válogatott szókincsed van . Nagyon tetszik ez a versed is.Gondolom a szerelmedhez íródott.De valójában az alábbi írásokba tekintve már választ is kaptam a kérdésemre.De látom énekelsz.Jó lenne hallani az éneked .Nem lehetne valahol meghallgatni? Azt azért szeretném tudni , ha bánatod van , akkor is tudsz vidám nótát énekelni?
Kívánok Neked sok boldog perceket .
szeretettel Nárcisz
Szia Nárcisz!
A szép és válogatott szókincs fele nem az enyém, hanem idézetek attól, akinek a verset és az érzést szántam. Neki sokkal jobb szókincse van. Jól gondolod, a szerelmemhez iródott. Az övé még mindig, ha kell neki.
Igen, énekelek. Általában nem vidámakat, de ha mégis azt kell, megteszem, mert a közönséget nem érdekli az én bánatom. Nagyon nehéz olyankor, de a zene gyógyító erővel hat rám. Talán egyszer hallasz majd énekelni.
Köszönöm, szeretnék boldog perceket, neked is ugyanolyanokat kívánok!
Szeretettel: Kankalin
Örülök, hogy olvashattam az ajánlóban:) Nagyon szép vers!
"átnyújtom lelkemet titkot adón
csillagos zeneszót réti éjben"
Igen átnyújtod Kankalin (és nemcsak annak, akihez írtad:)
Grat!
Évi
Szia Évi! 🙂
Ez kivételes komolyság volt részemről. A fél vers nem az enyém, mert úgy alkottam, hogy szedegettem éltető morzsákat máshonnan, a célszemélytől. No comment… 🙂
Örülök, hogy tetszett neked, valóban átnyújtottam neki mindent, amit csak lehetséges. 🙂
Köszönöm, hogy neked is adhattam valamit. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ebből a versből érződik, hogy a sorokat nem a tudatosság vezérelte, hanem a belső ritmus érzek hozta élő úgy a szavakat, ahogy leírtad egymás után őket. Akinek megvan ez az érzéke, mint ahogy neked bizonyítottan megvan,az nagyon szép klasszikus stílusú kortárs verseket tud írni és lám, te tudsz.
Szia Rhytom! 🙂
Kicsit (nem is annyira kicsit) a tudatosság vezérelte ezeket a sorokat, mert tartalmában és formájában kész voltam simulni… A belső ritmust így élem én is, nem volt nehéz átvennem más formáját és ritmusát, mert itt erről van szó: idomultam. 🙂
Örülök, hogy jó véleménnyel vagy az írásról, köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalinka, – egyetlen hosszú mondanivalódban nagyon sokat adtál és nyújtasz – sok szeretettel és odaadással; jól hiszem, hogy kinek!? Érdkes a megoldás, ahol se nagy-betű, se írásjelek (nem az én formám). Persze, az alkotás sem az enyém, hanem a Tiéd, aki még ezt formát is hibátlanul tudja alkalmazni. (Többen használják, de nem úgy, ahogyan kellene, mert visszaolvasva értelmetlenséget alkotnak.)
Versed – e formátumban is – jelesre vizsgázik, mert vissza tudod benne adni minden hiányzó formula nélkül az odaadást, a "húr-zene fájó dallamát".
A leegyszerűsített versformát is lehet jól, és nem jól is alkalmazni. Sokak csak azért választják, mert nem tudják, hogyan kell alkotni a formákhoz, szabályokhoz kötött hagyományos verseket, ráadásul még a helyesírás, általános írások szabályait sem ismerik. (Bocs, ez már nem is ide tartozik.)
Versed tartalmát átérzem, mélységei elgondolkodtattak. Örülök, ha késve is, rátaláltam.
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Több okból is szeretem ezt a verset, még mindig az egyik kedvencem, már ha nem tűnik nagyképűségnek. Valami miatt úgy érzem, hogy elég kerekre sikerült, mert sokkal több van benne, mit amit valójában el lehet mondani. Ezért is próbáltam elcsent mozaikokból összerakosgatni. Olyan, mint egy képzelet-puzzle. Tökéletesen összeillenek a darabok, megértéssel, odaadással rakosgattam ki, viszont nem játéknak szántam, hanem a fantázia és a valóság dimenziókon túli találkozásának.
Örülök, hogy rátaláltál.
Köszönöm szépen, hogy itt jártál, jólesik. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ezt mondaná (és/vagy adná) neked:
(akire én gondolok, hogy mondaná)
(de ha nem ezt mondaná, mert te jobban ismered, akkor…bocsánat)
Szép szemeidnek a völgyi virágot,
járni az lankát tegnapelőtt,
mézeden élni, és hogyha kívánod,
várni csak egyre e gyönge erőt.
Vér ereinkben, lüktet a dallam,
szerte a csendet szél viszi szét,
Hisz tudod azt, amit szólni akartam,
hadd legyek itt veled egy kicsikét!
Inni csak egyre a számtalan érzést,
óborunk ajkadon édes idő,
lódobogással nyargal a szélvész,
szívemet vitted, vérbeli nő!
Csókokat őriz a lépteink árnya,
ujjakat kulcsol egymás köré
elrévedez ma a tegnapok vágya
visszakövetelve , mi az övé
Úgy odaadnám újra a világot,
járnánk a lankát tegnapelőtt,
Szép szemeid, mint völgyi virágok,
emlékem polcodon szilvabefőtt.
Szia Zsolt! 🙂
Bevallom, hogy a zárójeleknél kicsit elkavarodtam, de a versed nagyon tetszik. Nem is értem, hogy miért nem tetted fel önálló publikációként. (?)
Örülök, ha írásra ösztönzök bárkit is, márpedig valószínűleg ez történt, mert soraidból visszaköszönnek gondolataim, botorka ritmusaim is. Akár a karikatúrám is lehetne. :)))
Köszönöm, hogy foglalkoztál írásaimmal, mert ezt vélem felfedezni a hozzá(m)szólásodból ma, de holnapelőtt is. :)))
Szeretettel: Kankalin