Néha azon vagyok elmerengve,
az ember életét hányszor kezdte.
Mert mindig volt akadály, cél, árnyak,
teret adva önfeláldozásnak.
Végzetét, mindig az élet rója,
szenvedését, örömét okozza.
Sok -sok szomorú napot követtem,
a szívem lángolt véres sebekben.
Ha életem egén kihuny a Nap,
bú-csónakon sodródom távolabb.
Könnyem csillogó gyémántként ragyog,
valahányszor gyászos-kedvű vagyok.
A csillagok szórják a halvány fényt,
semmibe űzve lelkemnek tüzét.
Sokfelé ködös utakon járok,
pokoli érzés, -egyedül állok.-
Az emberi sors fájdalom kútja,
mint sziklának futó habok,- újra
és újra lakol a szenvedélyért,
áldozva az igaz szerelemért.
16 hozzászólás
Kedves Lyza!
Szép és elgondolkodtató vers.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm szépen, Kedves Rozália megtisztelő szavaid!
Ölellek: Lyza
Remélem életedet ismét a régi tűzében fogod élni kedves Lyza! Te is újra úgy ragyogsz majd mint a gyémánt, s nem csak a könnyed. Verseid azért még ha szomorúak is, de igazi gyöngyszemek.
Szeretettel: István
Kedves István!
Igazán meghatódtam a véleményeden, mert nagyon kedves Tőled!
Köszönöm szépen és az értékelésed is.
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
Már Guy de Maupassant megírta egyik idézetében:
"Szeressük a testi szerelmet, de ne nyugodtan, köznapian, rend és törvény szerint, hanem lángolón, nekivadulva, zabolátlanul! Kutassunk utána, ahogy az arany és a gyémánt után kutatnak, mert értékesebb ezeknél, lévén felbecsülhetetlen és mulandó! Üldözzük szüntelenül, haljunk meg érte és általa."
Csak, sajnos ma nagyon kevés aranyásó és gyémántkereső van, ma a szerelmet sokan pénzért veszik, és csak a ma számit, nem tudnak várni a holnapra, leggyakoribb kérdés manapság: Hozzád, vagy hozzám? És kérdezik, hol az igazi szerelem. A hegymászónak sem az ad örömet ha helikopterrel felviszik a csúcsra, hanem az út amig odaért. Ma már azonban senki sem akar menni, csak odaérni, pedig az odaérés csak akkor élmény ha az úton megdolgoztunk érte. Bocsánat a filozofiáskodásomért de ma ez egy alapprobléma a kapcsolatokban.
üdv Tóni
Kedves Toni!
Igazad van, a mai kapcsolatokban nagyon kevés a romantika,
csak a testiség számít! Meg kell becsülni azokat akik értékelik még a
romantikus szerelmet. Köszönöm a szép idézeted!
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
nagyon szép s egyben szomorú verset írtál. Kívánom találj rá a boldogságra!
Barátsággal Panka!
Köszönöm szépen, drága Panka!
Örülök a véleményednek és az értékelésednek!
Szeretettel ölellek: Lyza
…és mindig, és mindig újra kezdjük, rövid az élet, nem henyélhetünk.
Szép elmélkedés, Lzya drága.
Szeretettel puszillak
Emese
Kedves Emese!
Így igaz, ahogy írod! Rövid az élet.
Köszönöm, hogy olvastál és értékeltél.
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Lyza!
Az elmélkedésed elgondolkodtató, s nagyon szomorú.
Viszont a rímek, szótagszámod megfelel a követelményeknek.
Gratulálok!
fátyolfelhő
Köszönöm, kedves fátyolfelhő értékes véleményedet!
Örülök, hogy itt vagy!
Ölellek: Lyza
Kedves Lyza!
Újabb és újabb csodaszép képekkel fested elénk a szenvedést, szomorúságot, csalódást.
"-mint sziklának futó habok-"
Annyi szépség van a szívedben, amit örömmel olvashatunk. Én hiszem, hogy egy napon megtalál a Hozzád méltó szerelem, aki soha nem fog fájdalmat okozni Neked.
Gratulálok versedhez!
Szeretettel ölellek:
A.Adrienn
Drága Adrienn!
Olyan szép commentet írtál, hogy teljesen meghatódtam…
Köszönöm kedves szavaidat, és értékelésedet!
Szeretettel ölellek: Lyza
A negyedik versszakban a "gyatra" szó olyannyira nem illik ide, hogy teljesen agyonütik a tízkörömmel kapaszkodó érzelmeket.
Köszönöm, kedves ruca, hogy utálva a verseimet,
mégis megtisztelsz az olvasással.
A javaslatod elfogadtam, és köszönöm.
üdv: Lyza