Lepke álmok
Lepke álmok szőtte gubódból,
kipottyantál, és ott maradsz.
Röpülnél vagy másznál-e jól,
korán-későn kérded magadtól.
Sosem kerül fényre,
rovarvilág mely lénye,
bújik és mocorog benned félve.
Mondjuk rá : hernyóféle!
Egy életed egy élménye –
útra ragadt nedved fénye,
röpke képzelgésed szilárd vége,
lett az aszfalt szürkesége.
2 hozzászólás
Érdeődéssel olvastam versedet a lepkéről. Tetszik a formája, az a-b-b-a rímek, amellyel nem is olyan könnyű verset írni.
Olvastam a bemutatkozásodat, és szeretettel üdvözöllek a Napvilág táborában, mint egy új költőt. Írjál sok szép verset, hogy olvassuk, és értékeljük egymás műveit. Gyakorlattal tudjuk magunkat továbbképezni.
Üdvözlettel. Kata
Szia!
Szőjjél, akár lepkeként is sok szép alkotást!
Szeretettel:Selanne