Die wilde Rose
Da droben auf einsamer Höhe
Die wilde Rose blüht,
Und wer sie von Ferne gesehen,
In heißer Sehnsucht erglüht.
Zu ihr über Felsen und Klüfte
Ein kühner Jäger klimmt.
Schon ist er in nächster Nähe –
Das Auge in Thränen ihm schwimmt.
Er will sie erfassen und pflücken.
Da strauchelt jäh sein Fuß;
Des Abgrunds finstere Tiefe
Empfängt ihn mit kaltem Kuß.
Da droben auf einsamer Höhe
Die wilde Rose blüht,
Und wer sie von Ferne gesehen,
In heißer Sehnsucht erglüht. –
______________________________
A vadrózsa áldozata
Fenn ott a magányos csúcson
Egy rózsa, vad virít,
Ő, aki messziről látta,
Szenvedi vágy tüzeit.
Utána a sziklaszegélyre
Kikúszik egy vadász,
Már kézzel szinte eléri,
Szeméből könny szaporáz.
Nem nézni – letépni akarja,
Botlik váratlanul,
Csókolja jéghideg mélység,
Melybe szegény belehull.
Fenn ott a magányos csúcson
Egy rózsa, vad virít,
Ő, aki messziről látta,
Szenvedi vágy tüzeit.
2 hozzászólás
A vadrózsa áldozata (Javított verzió)
Virít magányos hegynek csúcsán
A rózsa fenn, a vad,
Ki azt a messzeségből látja,
A vágytól nem lohad…
Hozzá – sziklákon mászva által –
Egy ifjú már közel,
S amint melléje ér, szemébe
Szerelmes könny szökell.
Az ágat fogva törni készül,
De botlik, jaj, a láb,
Ő mélybe hull, fagyos csókjával
A szél arcába vág.
Virít magányos hegynek csúcsán
A rózsa fenn, a vad,
Ki azt a messzeségből látja,
A vágytól nem lohad…
Bárkinek hálás vagyok, ha tartalmi és formai hibáimat szóvá teszi!
Akkor haladéktalanul belejavítok a fordításba… :))
Hát, ezek szerint tökéletes a fordítás, mert senki nem talált semmilyen kifogást…
Én mégis csalódott vagyok…