Büszkeségeink bajára nincsen ír;
mit tehet ki szóba fullad, mintsem ír,
varrt időkbe rejtve kerge bánatát
múltjait, jövőit éli újra át,
körbe rág megint lesz-eket, volt-okat,
önnön sebjein merengve bólogat,
százezernyi vak betűn és oldalon
bújik át lélek-szakadva… borzalom.
Magam temetve árva pestinek
félmondatom bensőmet festi meg,
az űrt, ahonnan néha visszanéz
ezer kudarc, öröm, a zöld penész;
pálinka kell, ha nincs jövő, mulat
a fékevesztett, kurta indulat,
hogy reggel majd száz összetört ajándék
közt ébredjek, hogy létezem, mert fáj még.
Érveim előttem térdre rogytak,
tortát sütök, gyertyát a tegnapoknak,
tükör mögé feszül ifjúi önmagam
hogy megkeressem benne, hogyha van
azt az ős-derűt, ami ha meglehet,
visszaadja régi, varázsos lelkemet
kóbor hitemmel, hogy szépen élni kegy.
… Tizenháromba így megy ötvenegy.
30 hozzászólás
… jólesett olvasni a végén, hogy átmegy tizenháromba…
Igazi Költészet egy Igazi Költőtől…
Tudod, hogy csodálom a verseidet…
Szeretettel: barackvirág
Barackvirág, nagyon megtisztelő a véleményed, köszönöm, hogy olvasol!
aLéb
Hasonlót tudok mondani. Nagyon szép és jól megírt vers volt. Külön tetszett a ritmusa.
Örülök, hogy tetszett, Norton!
aLéb
Nagyon hatásos vers, olyan, ami után az ember maga elé nézve elmereng…
Tetszett!
Üdv: Tibor
Köszönöm a véleményedet, Tibor.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Amit először gondoltam, most is tartom, hát idézem önmagam:
"Azt gondolom, hogy a versben nem a korod lényeges, sokkal inkább az, amit ezidő alatt megéltél, avagy nem éltél meg. Ami mögötted áll, az már megírt, ami előtted, az képlékeny, talán alakítható. Az első szakaszban komoly iróniát éreztem, ami keveredett némi tehetetlen dühvel. A második résznél megerősítést nyertem ebben. A harmadikban a "majdnem feladás" némi öniróniával. Tudod, szeretem a verseidben azt, hogy mindig és mindenkor hagysz kapaszkodót önmagadnak és az olvasó számára is. Most is megtaláltam: "tükör mögé feszül ifjúi önmagam hogy megkeressem benne, hogyha van azt az ős-derűt, ami ha meglehet, visszaadja régi, varázsos lelkemet". Meg fogod találni, ebben egészen biztos vagyok, mert a verseid vezetnek el oda. 🙂 Azt hiszem, a "nagyon tudsz" már unalmas, de attól még így vagyon. :)"…
Szia Kankalin!
Először: köszönöm, hogy idéztél korábbról, ez nekem azt mondja, hogy megmaradt a véleményed változatlanul… 🙂
… Eztán következett még a sokszori olvasás, ami által arra jutottam, hogy ez nem csak az egyén verse, hanem a társadalom építő tagjáé is. :)))
Nagyon tudsz, elrejteni és felfedni is, építeni is. Verset fabrikálni méginkább. :)))
Szeretettel: Kankalin
…másodszor pedig annak külön örülök, és köszönöm, hogy (többször, és) mélyebben is belenézel a verseimbe, és meg is látod benne, ha tettem még hozzá, túl magamon :-).
Köszönöm, hogy itt jártál!
aLéb
Kedves Aléb!
Jól sejtem, hogy netán születésnapod van, vagy volt nem régen? Ha így volna Isten éltessen! Ha pedig nem, akkor is! 🙂
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Igen, nem régen volt :-)). Köszönöm, hogy olvastál, és a köszöntést is :-)).
aLéb
Elgondolkodtató, komoly vers. A hitről, az életről, önmagunkról és másokról.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Köszönöm szépen a véleményedet, oroszlán!
aLéb
Kedves Aléb!
Ez egy többször olvasós vers.Bánat és hit együttesen egy versben ritka.
"hogy reggel majd száz összetört ajándékközt ébredjek, hogy létezem, mert fáj még."
Ilyen verset csak bizonyos életkor után tudd írni az ember.
A vége: "visszaadja régi, varázsos lelkemet kóbor hitemmel, hogy szépen élni kegy.
Ez így van. A két sort azért emeltem ki mert különösen tetszett.
Ági
Köszönöm, hogy olvastál, és értelmezted a verset, Ági
aLéb
Kedves aLéb!
Versed nem azért kíván többszöri olvasást, mert nincs benne értelem. Dehogy. Van. Mi több, elgondolkodtat. Hagyom is, ringasson még. Mert újra olvasni, meg újra, meg újra, az élmények netovábbja. Egy vers legyen kicsit misztikus, de laza, könnyed. Ez a Te költészeted is. Elvarázsolsz misztériumoddal, a rímek, szavak, ritmika tovább ékesíti a mondanivalót. Ezért is jó "ringatózni" műveid között. Köszönöm, hogy újfent megajándékoztál költészeteddel.
Üdv,
A.
Andrea, nagyon köszönöm az elismerésedet, örülök, hogy a versemet így értékeled.
aLéb
A "lelked" varázsos aléb, és ezt a varázst tovább is tudod adni, mindannyiunk örömére.
Szusi, köszönöm szépen a véleményedet, örömel olvastam! :-)))
aLéb
Kedves aLéb!
Ez az írás kicsit más, mint amit megszoktam Tőled. Talán a rímek okozzák…
Viszont a mondandó igazán remek!!!
Szeretettel olvastam: Tünde
Tünde, köszönöm szépen, valóban kicsit más, de örülök, hogy tetszett.
aLéb
Kedves aLéb!
´Emélkedés-ed´sok sok ´életkérdésre
kiterjedö fogalmát,nagyon értékesnek tartom!
Különösen tetszett az utolsó rész,melyben
újjászületésének a régi-ebbi hitnek-ednek adsz esélyt!
Gratulálok!
Üd:sailor
Köszönöm szépen, sailor.
aLéb
Elnézést!
Különösen tettszett az utolsó rész,
ott a régi hitednek adsz esélyt!
…igy akartam.
Üd:sailor
Így is teljesen jó, sailor. 🙂
aLéb
olyan élmény vers. szeretettel
Köszönöm, Andy. 🙂
aLéb
Remek.
"körbe rág megint lesz-eket, volt-okat… …ébredjek, hogy létezem, mert fáj még."
Te írod, aLéb, és mégis magamra ismerek. Lélekben annyira meg tudsz fogni… 🙂
Egyébként csak nosztalgiázni jöttem. :))))
Ölellek.
pipacs
…és én nagy örömmel láttalak ismét, köszönöm Pipacs :-))
aLéb