Kissé most megkopott a külvilág zajától
a bennem szóló kórus fennkölt dallama
és tűröm csak, ahogy érzéketlen kirámol
a múlt melódiáit rontó büszke ma.
Száraz ez így nagyon, ahogy fa módra reccsen
minden lehulló, egykor élő hangsorom
elbarnuló halomba gyűlik lassan bennem,
szél hordja széjjel, én pedig hagyom,
még itt kering köröttem egy-egy kósza foszlány,
víz csobbanása, lombok súgó csendjei,
kiskocsma-zaj, egy hangosan sipító „rosszlány”,
szívdobbanás, amely a csendet felveri…
belém akad egy „ti” ütemtelen magába’
apró kitüntetésként mellemen fityeg
kicsit, aztán ahogy se dallama, se párja,
lassan lehull, megérti, nem kell senkinek.
Talán a tél, a szürke reggelekbe oltott
hideg napok ölik el így a kedvemet,
nyugalmam fagy, bennem a szél borzolta foltok
körül keringjetek csak, apró hangjegyek.
35 hozzászólás
"Hiszem, hogy a magyar költészet él." Téged olvasva, hiszem, hogy minörökké élni fog.
Nagyon tetszett.
Gratulálok. Wolf.
Kedves aLéb!
Verseidet olvasva egyre erősebb a meggyőződésem, a nagyok között a helyed!Soroljam kik ők?Nem hiszem szükséges lenne -))
Nagyon szépen írsz!
Szeretettel:Selanne
Csodálatos költői képekkel "dolgozol".
Végtelenül tetszik ez a versed is.
Örülök, hogy olvashattalak.
Kedves aLéb!
Csodálatos vers. Alig tudtam a számat becsukni.
Igazán tetszett.
Üdv: József
Kedves barátom!
A hangjegyek bizony nem csak a dallamban találhatóak. Ismerős, borongós zajok vesznek körül minket. Te meghallod mind, és a segítségeddel mi is halljuk. Minden régi szomorú dal olyasmiről szól, amit az ember évekig hordhat a "zsebében".
Gratulálok!
Üdv.
IGAZI költő vagy, aLéb… a többit már előttem elmondták 🙂
szia aLéb!
Versedet olvasva-hallgatva nem kevés vágyat, vágyakozást
lehet érezni valami emberibb és a téltől melegebb dolog után…
nagyszerű alkotás
üdv
leslie
Nagyon köszönöm, Wolf.
aLéb
Örülök, hogy tetszett, Selanne.
aLéb
Köszönöm szépen, Zsike.
aLéb
Csukd be, szhemi :-). Köszönöm, hogy olvasol.
aLéb
Artur, barátom, köszönöm, hogy reagálsz a verseimre.
aLéb
Köszönöm szépen, barackvirág. De jó lenne 🙂
aLéb
öszönöm a véleményed, leslie.
aLéb
Nagyon tetszik a versed, kedves aLéb!
Szeretettel: Rozália
Zseniálisak a rímek! Nagyon tetszik a vers. Csak így tovább!
Köszönöm, Rozália :-)))
aLéb
Igyekszem Ngaboru. Kösz.
aLéb
Megkopott hangom, berekedt is már, de akkor is kimondom, hiába fáj.
Ez a sor jutott eszembe a versről. Nem tudom honnan. Valahonnan mélyről. Ahol a versed megérintett.
Tisztelőd:
Gimesi
Már vártam egy ideje mikor töltesz fel új költeményt.
De a mesteri művekhez idő kell és ez egy mesteri mű! 🙂
Köszönöm az élményt!
Üdv: Szelibra
Gimesi, köszönöm, hogy érezél a versből.
aLéb
Szelibra, köszönöm, nagyon megtisztelő a véleményed!
aLéb
Kedves aLéb!
Dallamaid ha megfagyottak is, csilingelnek. Kisit búsan, de nagyon szépen…
Őszinte gratulációm!
Gy.
Gyömbér, nagyon kedves vagy, köszönöm szépen a szavaid!
aLéb
Melankolikusan gyönyörű ismét! 🙂
Üdv: Ria
Köszönöm a véleményed, Ria!
aLéb
Kedves aLéb!
Gratulálok a versedhez!
Ildikó
Kedves aLéb/talán Béla!
Megfogott a versed. Megpróbálom leírni első gondolataimat, melyek megfogalmazódtak bennem olvasása közben.
Kötött versforma, hurrá! Szokatlan sortördelés, miért? A megfagyott ellentéteként a "ti" ütem magában…, hú, de találó!
Végül is megértettem a gondolatok szokatlan tördelését a sorokban a "ti" felütéseivel, ahogyan egymásba forrnak a dallamaid:-))
Gratulálok, nagyon tetszik! :-)) Sonly
Elfelejtettem méltatni a tökéletes helyesírásodat, ami igen ritkán tapasztalható. Ezért fogadd őszinte gratulációmat s elismerő tiszteletemet:-))
Csak ezért (is) duplán vagy triplán adnám az 5 pontot! Mert számomra nagyon fontos a magyar nyelv őrzése tisztán, teljes nagyságában:-))
Köszönöm szépen, Ildikó!
aLéb
Sonly, köszönöm, hogy ilyen kimerítően foglalkoztál a versemmel.
aLéb
Nagyon kellemes, hangulatos vers… többször is végigrágtam magam rajta… és hát…
TETSZETT!!! 😛
Hihetetlen, milyen fondorlatos módon raktad össze ezeket a képsorokat, ez a lágy folytonosság….
Köszönöm, h olvashattalak!
medve voltam
Medve, köszönöm, hogy olvastad 🙂
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Meglátogattalak, mert biztosra vettem, hogy találok itt valami nekem valót. Ezt leltem. A cím csak úgy világított, valószínűleg nem véletlenül. Éppen ilyesmiken agyaltam.
A saját hangtalanságom köszönt vissza a sorokból, s ha te úgy gondoltad majd két éve, hát én is ráfogom a télre. 🙂
Elképesztően jól írtad meg e verset (is), csak ámulok rajta, mert annyira át tudom érezni, hogy el sem hiszed! Minden betűjét, minden megfagyott dallamát, minden különleges képét, s egészen pontosan így.
Tulajdonképpen még szomorúbbnak kellene lennem, ezért meglepő, hogy a versed inkább felemel.
Köszönöm, megint jó volt ide bejönni! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, ksözönöm szépen hogy idelátogattál. Örülök, ha a versem megérintett.
aLéb