Pinokkió szerettem volna lenni,
vagy kockaforma, ártalmatlan játék,
fenyő alatt angyalnak megjelenni
kartondoboz, egy masnival, ajándék,
vagy könyvpapír. Talán fehér hajó még,
egy másolólap, nyitott szívű senki,
vagy irkalap, fotópapírra zergék…
hát… önmagam sehol sem élhetem ki.
A hírtelen október ráz a szélben
hogy rongyaim, ha látnak, elsiras_distinctsák;
egykor még én is, én is égig értem
testvéreim, ti régi szép magas fák,
s most így vagyok, elűzve, ázva, térden,
egy utolsó, lecsúszott Népszabadság.
27 hozzászólás
Csak a hatóság meg ne tudja, kedves aLéb, mert azonnal beszüntetnek! 🙂
A könyvpapír környékén kezdtem kapiskálni, hogy egy fa alapanyagról van szó, de azért meglepett, hogy a végén Népszabadság lettél! 🙂
Barátsággal: dodesz
A Rettenetes Hatóság… Dodesz, köszi az aggódásod :-). A sosem tapasztalt metamorfózisban éppen ez az izgalmas: ki tudja, mivé alakulunk? Örömmel láttalak itt, köszi.
aLéb
Kedves aLéb!
Nagyon eredeti a versed! Azt hiszem a témával még csak prózában találkoztam: hogyan jut el egy faóriás a fa- és papírfeldolgozó üzemen át a nyomdai gyártósorig, s azután a postaládába, onnan meg ki tudja, hová…
Efféle szonettet még nem olvastam, de mindent el kell kezdeni. S talán sokat gondolok bele a dologba, de mintha az utolsó három sorban már nem is csak egy szerény fa szavait hallanám; a sorok mintha valami sokkal magasabban pozicionált, eszmei síkra térnének. (Elűzve, ázva, térden, lecsúszott Népszabadság.)
Üdvözlettel: Laca 🙂
Laca, köszönöm a véleményedet, igen, a szonett-forma talán nem igazán konform, bennem is voltak/vannak kétségek, de a téma így rendeződött bennem verssé :-). Jól olvasod a verset, valóban, kiterjesztve is érthető a záró gondolat :-), köszönöm.
aLéb
Kedves aLéb!
Elbűvöl, hogy miben találod meg a témát! És van vele mondanivalód!
Szívből gratulálok a szonettedhez!
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen,
köszönöm szépen :-).
aLéb
Komoly szerepe van a "papír"-nal a versedben kedves aLéb!
Gratulálok, sajnos már nem jelenhet meg a Népszabadságban! Bocs.)))
Üdvüzlettel: Ica
Kedves Ica, jól olvasod a verset, köszönöm szépen.
aLéb
Kedves Béla!
Én sajnálom, hogy betiltották a Népszabadságot, gyalázatosnak tartom. Meglapul? Kicsoda? Az, aki a magyar sajtószabadság ezen gyalázatos tettét elkövette. Pinokkió? Az, aki betiltatta! mert igazat írt, és most csak néz a bamba az uszító, ember-és erkölcstelen bunkó hatalomra!
Lehet, hogy ezért engem fognak letiltani, de ezt váltotta ki belőlem versed, ami nem kevéssé volt provokatív. Az újság sokkal több akart lenni, és sokkal több is volt, mint amiket ironikusan leírtál. Könnyű a hullába kardot döfni, vagy rúgni egyet a már földön fekvőn. ilyet úriember nem tesz. Én többek között ilyeneket is tanultam a Népszabadságból.
üdv: Grey
Kedves aLéb!
Szántó Gergely előző hosszas bejegyzését a Szabályzat értelmében törlöm, mert nem a versről szól, hanem komoly politikai uszítást tartalmaz, amellyel megzavarja mások nyugalmát.
Műved nem indokolja ezt a megnyilvánulást, mert nem provokatív jellegű, legalábbis az előtte szólóak pontosan tudták, hogy miként kell értelmezni a Szabályzatot.
Megértésedet köszönöm. 🙂
Kankalin
Kedves Kankalin!
Nem uszítottam, kikérem magamnak!
Akkor leírom: én sajnálom, hogy a Népszabadságot betiltották, és nem élcelődöm rajta. Az uszulást ne rajtam keresd!
Szerintem Neked is el kell fogadnod, mindenki mást olvas ki egy versből. Nem érthetjük egyként, nem lehet megmondani ki, miként értelmezze! Remélem itt még létezik véleményszabadság!
" egy utolsó, lecsúszott Népszabadság."
A magam részéről sajnálom, hogy megszűnt.
üdv: Grey
Icával (is) egyetértve.
üdv: grey
Kankalin, köszönöm a lépésedet, biztos vagyok benne, hogy a Napvilág szabályzata szerint jártál el :-).
aLéb
Kedves aLéB!
örülök, hogy sikerült tisztáznunk. Én voltam hebrencs, félreértettelek. Egyetértünk a sajtószabadságról vallott nézeteinkben, így versedhez gratulálok. Sajnos én harcosabb, szókimondóbb vagyok, de ezt tanultam Petőfitől és Adytól.
A Pinokkiót is félreértettem, a hazugsággal azonosítottam. Jó ötlet, amint egy fa álmaiból vezetted le, mi lehet a vég. De legszellemesebben itt Ica fogalmazta meg.
És megtaláltam talán a kulcsot is végre:
" A hírtelen október ráz a szélben
hogy rongyaim, ha látnak, elsirassák;
egykor még én is, én is égig értem "
gratulál: grey
Kedves Grey,
örülök, ha tisztáztuk a helyzetet, köszönöm.
aLéb
Élmény volt olvasni. Köszönöm!
Szeretettel:Marietta
Marietta, örülök, hogy itt jártál.
aLéb
Gratulálok szép metaforisztikus versedhez. Mindenki azt gondolom a tartalom mögé, amit szeretne érezni versed olvasva…
Barna,
mindenkinek vannak érzései, nézetei, és úgy van, ahogy írod. Örömmel láttalak itt.
aLéb
szia!
és jó, hogy az vagy, "aki vagy".
légy csak mindig az!
tisztelettel: túlparti
Köszönöm, túlparti :-).
aLéb
és bocsánat, elfelejtettem 🙂
…közben azon törtem a fejem, mit felejtettél el… de rájöttem :-). Nincs miért bocsánatot kérned, örömmel láttalak itt.
aLéb
Kedves aLéb!
A költői hivatás nem más, mint hű lenni a jelenkorhoz.
Hálás szívvel köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs,
teljesen egyetértünk. Köszönet érte, hogy te is így látod, örömmel vettem a véleményedet
aLéb