Mint űzött vad,
kit vére hajt,
rohannék az idő előtt,
hogy veled legyek minél előbb.
Mint elveszett gyermek úgy bolyongok,
s egyfolytában Rád gondolok:
Míg nem látom szemed fényét,
köztünk a távolság egy egész fényév.
Mint ázott madár, ki repülni képtelen,
ülök egy szobában, s az eget kémlelem:
Siettetném a napot, bukjon le gyorsan.
ha veled lennék, arra kérném, maradjon ahol van.
Mint szárnyaszegett tiszavirág,
mint útszélre dobott kis virág,
mintha a világ nélküled semmi lenne,
s az élet semmit nem érne.
Ha mellettem vagy, boldog vagyok,
s úgy érzem, hogy mindent tudok:
Futni az idő előtt, repülni, mint a madár,
s azt, hogy veled egy boldog, szebb jövő vár.
5 hozzászólás
Önmagunk kiteljesedése ha együtt vagyunk a szeretett emberrel, legyen az barát, rokon, vagy társ. Csak pillanatnyi érzés? Lehet, de adott pillanatban maga a végtelen. Szeretettel Era
Köszönöm,h itt jártál 🙂
Nagyon szép vers azt hiszem nagyon sok minden benne van!Gratulálok nagyon ügyes vagy!
Köszönöm szépen 🙂 Örülök,h így gondolod 🙂
Szia Anta!
Érzelmileg, gontolatilag átélt, hiteles, szép vers. Ves-technikailag van javítani való: szótagszám, verssorok, rímek, ritmus. Nekem mindent egybevetve tetszett!!!
Szia: én