Évek mögül ha betéved
bíbor palástját levéve
a szerelem,
vászonlepedőn vágyak,
ösztönökben alázat
nem retusál.
Tördel a kín
ketté a gyönyör.
Távolodik
az ifjúság.
Mikor az ember már
semmit nem remél,
mikor félig telt poharakban
elül a pezsgés,
a vágy érzéketlenül,
nélkülünk beteljesül.
22 hozzászólás
Gondolataid nagyon tetszettek!
Szeretettel gratulálok:sailor
Köszönöm kedves Sailor a gratulációdat: o
Kedves Ica!
Valóban így lenne? A vágy nélkülünk teljesül be, ha már elmúltak az évek?
Kifejező és szép kép – "bíbor palástját levéve
a szerelem"
Szeretettel gratulálok: Noémi
Kedves Noémi!
Ahogy múlnak az évek, bizony a vágy egyre jobban elkerül. Nem csak a szerelemben.
Köszönöm, hogy olvastad a versem.
Szeretettel láttalak: Ica
Kedves Ica!
Remek csomagolásban tártad elénk szép gondolataidat.
Ölelésem!
Ida
Köszönöm drága Ida, hogy itt jártál.
Ölelésem: Ica
…megint itt!
´Mikor az ember már
semmit nem remél´
…
minden ´életszakasznak´léteznek szép oldalai!
…melyek,habár más módon,megadják azt,amiért
´´ELNI SZÉP´
Szeretettel:sailor
Nem tagadom kedves Sailor, de már nincs akkora tűz, szenvedély ami a vágyat táplálja. ( lecsendesül )
Üdv: Ica
Kedves Oroszlán!
Csodálatos a versed, bár egy kis beletörődést, lemondást érzek benne.
Egyébként Sailorral teljes mértékben egyetértek.
Igazán tetszett.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Köszönöm, hogy itt jártál.
Sajnos vannak ilyen pillanataim, amikor így érzem.
Szeretettel: o
Kedves Ica !
Szép ez a versed, bár némi lehangoltságot véltem benne…
Soha ne add fel…
Szeretettel ölellek: Zsu
Köszönöm neked is a biztató soraid.
Örülök, hogy tetszett.
Ölelésem Ica
Kedves Ica!
Én is úgy érzem, hogy valóban nagyon lehangoló a versed. Az érzések – vágyak nem mindig azonosak. Egyetértek Zsu-val: "Soha ne add fel…"
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Neked is azt írhatom amit Zsunak.
Köszönöm: Ica
Kedves Ica!
Csendes figyelemmel olvastam a versedet, többször is… "csak" néhány sor, "csak" néhány gondolat, és mégis, annyi de annyi érzés van benne… Igaz, szomorú, de nagyon szépen megírtad.
Csak úgy eszembe jutott az is, hogy jó látni a hozzászólásokon keresztül, hogy mennyi jóérzésű ember van, akik próbálnak erőt adni a nehéz pillanatokban; szerencsére itt, az oldalon is van sok ilyen, és persze személyesen is ismerek jónéhányat… Jó, hogy megoszthatjuk egymással a gondolatainkat és jó olvasni az írásokat… De ez csak néhány kósza gondolat volt most, amit jólesett leírni… igazából nem is tudom, miért… 🙂
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Mindig az adott pillanat érzéseit írom meg, ezért is olyan rövidek a verseim.
Érzem az alkotótársaimnak a figyelmét. Tudom sokan éreznek velem együtt, ez nekem nagyon sokat jelent és nagyon jólesik. Köszönöm a gondolataidat, hogy leírtad nekem.
Szeretettel: Ica
Szia! Ennek a versnek elsősorban a melankólikus hangulata jött be! És a jól eltalált, odaillő képi kifejezés! Üdv: én
Köszönöm kedves Laci!
Nagyon örülök, hogy úgy tetszik a versem, ahogy abban a pillanatban éreztem.
Szertettel: Ica
…megint itt
az utolsó hat sor-ban ism létezik-hetnek örömök
A ´felismerés´,a ráébredés,a dolgok igazi értékét
megtalálló ismeret…csak néhány dolgot említettem!
Szeretettel.sailor
Nagyon jó kedves Sailor, hogy tovább gondolkodtat a vers.
Üdv.Ica
Szép vers, jaj nem akarok megöregedni, ez jutott eszembe. Kívánom maradj még fiatal testben és lélekben is.
szeretettel-panka
Köszönöm kedves soraidat Panka!
Köszönöm, hogy velem voltál egy kicsit.
Szeretettel: Ica