Te voltál, ki büszkén tartott,
szemedből örömkönny ragyogott,
ujjaival babusgatott,
ajkáról szép szót hallatott,
Anyukámnak hálát adott,
amiért világra hozott.
Én voltam csak a Te Gyöngyöd,
szememből a könny kiszökött,
ujjaimmal letörölöm,
és ajkammal megköszönöm
a végtelen szeretetet,
mit éltedben adtál nekem!
Örökké Szeretlek Édesapám!
8 hozzászólás
Szép emlékezés.
Tetszett.
Üdv: harcsa
Örülök, hogy szépnek véled, kedves harcsa, és tetszett! 🙂
Szeretettel köszönöm: Klára
Kedves Klára!
Meghatóan szép emlékezés Édesapád emmlékére. Én is nagyon szerettem Apámat, róla – igaz, nem verset, de – több novellát is írtam.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Olyan jóóó olvasni, amikor valaki szereti a szüleit – biztosan megkeresem a novelláidat! 🙂
Köszönöm szép szavaidat a versről, szeretettel: Klára
Kedves Klára!
Nagyon szép megemlékezés édesapádról! Teli érzelmekkel és köszönettel, a hangulata belsőséges és mindezt vissza tudtad adni néhány sorban.
Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Szilvi!
Nagyon jólesik, hogy ilyen szépen irsz erről a versről! 🙂
Szeretettel köszönöm: Klára
"…Én voltam csak a Te Gyöngyöd,
szememből a könny kiszökött,
ujjaimmal letörölöm,
és ajkammal megköszönöm
a végtelen szeretetet,
mit éltedben adtál nekem!
Örökké Szeretlek Édesapám!"
Kedves Klára!
Nagyon aranyosak a soraid, igazán kedvesen ábrázoltad Kettőtök meghitt kapcsolatát, szép emlékverset írtál Édesapád emlékére, szeretettel olvastam!
Puszi : Őrni
Kedves Őrni!
Örülök, hogy aranyosnak látod és felfedezted a meghittséget! Nem titok, nagyon sok szeretetet kaptam szüleimtől és én is nagyon szerettem őket 🙂
Szépséges szavaid mellett szeretettel köszönöm a visszaidézett sorokat is, puszi: Klára