Napfényben állni reszketve
Mert szívedben jégcsap van elrejtve
Elbújsz mert néha fáj nagyon
De eljő a fény, én már tudom.
Ne akarj a sötétben tovább ülni,
Könnyes párnádon reggel ébredni
Reszketni, mikor tombol a nap
Mikor hétágra szórja a sugarakat.
Akarj a fényre lépni bátran
Nyisd fel gyorsan a spalettákat
Jer kedves fogd a két kezem!
Mosolyogj, hisz itt vagyok melletted.
Élvezd a felhőtlen kék eget,
Melyre a hajnal bíbort fest.
Szivárványhidat emel neked
S őrző angyalod fogja a kezed.
Olvad a jégcsap szívedben látom
Orcád a szélben rózsaszínre váltott
Könnycsepp a szemedben vakítón ragyog
Nem bánat, mosoly ült arcodra látom.
3 hozzászólás
Ez kedves!
Köszönöm Kedves!
Akarok a fényre lépni bátran,
Nyitom, már, nyitom a spalettákat!
A könnycsepp a szememben valóban ott van,
De feloldódik a mosolyomban.
CSodás!!!!!!!!
😀
Nagyon kedvesek ezek a biztató sorok.
Rozália