Ha az arcod százba szakad,
tükrök közé űzöd magad,
s éjjel-nappal nagyüzembe’
jönnek önmagaid szembe:
Hétfőn egy, ki talpat csókol,
egy, ki kimarad a jóból,
egy, kit dróton táncoltatnak,
egy, kit visszatart az ablak,
egy, kit nem vár fehér asztal,
egy, ki sakkoz egy paraszttal,
egy, kit folyton esz a penész,
ahogy törpe-magára néz.
Egy, ki kedden papucsot vesz,
egy, kinek a kávé rossz lesz,
egy, ki monitorra bámul,
egy, akit a cége árul,
egy, kinek a köntös lakat,
egy, ki minden időt tagad,
egy, kit a hómofisz-kvazár
rádiójele magába zár.
Egy, ki szerdán csókra ébred,
egy, ki virágszirmot tépked,
egy, ki szeret örök hittel,
egy, akit az álma vitt el,
egy, ki szívrepesve várja,
egy, ki tudja, nincs is párja,
egy, ki leold minden relét,
pedig pusztán felhőre lép.
Egy, ki csütörtökön megvesz,
egy, kinek a hentes kedvez,
egy, akinek minden gép kell,
egy, ki dobozok közt térdel,
egy, ki nehogy elmulassza,
egy, kit elcsábít a kassza,
egy, ki azt sem tudja miért
üres polcok között kísért.
Egy, kit járni csal a péntek,
egy, ki lámpafénybe téved,
egy, ki a sötétet rója,
egy, kinek a Vár is Trója,
egy, ki villamosra száll fel,
egy, akinek kocsmaláz kell,
egy, kinek az álmos utcák
súgják, menj, de sosem jutsz át.
Egy, kinek a szombat a hegy,
egy, ki nordik volkingni megy,
egy, akit a rétek csalnak,
egy, ki vízbe menne halnak,
egy, kit elszédít a róna,
egy, ki szakadékot róna,
egy, ki minden mohos sziklát
már csak ősztől tavaszig lát.
Egy, kit a vasárnap altat,
egy, ki szentbeszédet hallgat,
egy, ki tévé előtt tesped,
egy, kit népes család lep meg,
egy, ki rántott húsra rabol,
egy, ki elveszett valahol,
egy, kit este ébren talál
negyvenkilenc apró halál…
Qweek: minden hét, minden héten, hetente
József Attila 1932-ben, 90 évvel ezelőtt írta meg az "A hetedik" című versét. Erre az alkalomra írta ki a nevéül a vers címét választó honlap azt a pályázatot, amire ez a vers készült.
10 hozzászólás
Kedves Aléb!
Elolvastam a versed többször. Elég érdekes elmélkedés. Olvastam József Attila versét is amit említettél.
Nekem ez jobban tetszett. Többször elolvastam amit már régen tettem.
A címe miatt olvastam el. Már régen tettél fel ilyen hosszú verset.
Azt hiszem nem mondok újat, ha azt írom. Már megint egy film jutott eszembe erről a versről.
A Hetedik (eredeti cím: Seven, alternatív cím: Se7en) 1995-ben bemutatott amerikai bűnügyi thriller David Fincher második rendezése. Főszereplők Brad Pitt, Morgan Freeman és Gwyneth Paltrow.
Kedves Ági!
Köszönöm, hogy elolvastad. Igen, ez a vers József Attila: A hetedik c. versére egyfajta mainak szánt válasz/tovább-gondolás/mai utánérzés, ami abból az alkalomból született, hogy a József Attila vers címét nevéül választó honlap a vers születésének 90. évfordulója alkalmából kiírt egy pályázatot.
Szóval az "A hetedik' című filmhez nincsen köze, legyen a film bármennyire is jó. Én is kedvelem, nem egyszer láttam, nem csak a kiváló szereplők, de maga a történet is remek.
folytatom…
" egy, ki nordik volkingni megy," Ezt a mondatot nem tudom értelmezni.
die Volksweise népdal, népi dallam ezt, dobta a gép amikor a Volkignire kerestem.
Ez a sor " egy, kit a hómofisz-kvazár rádiójele magába zár." Igazán jellemző a 2020 utáni versekre.
Mintha népies korrajz lenne, mi köze van és miről ugrott be a hetedik című film?
kevélység (superbia),
fösvénység (lat. avaritia, gör. φιλαργυρία/filargüria ),
bujaság (luxuria),
irigység (invidia),
torkosság (gula),
harag (ira),
a jóra való restség.
Azért, ha valaki ráér elemezgetni ez benne van a versben szerintem.Ez eléggé elgondolkodtató. Nekem az.
Persze lehetséges, hogy egy kissé túlgondoltam. Megesik az ilyen, de azért érdekes volt és örülök, hogy feltetted.
Néha feljövök olvasgatni ezzel lehet egy időre le is tudtam. Kellemes heteket kívánok neked!
Izgalmas vers volt! Köszönöm az élményt!
Üdvözlettel: Ági
"egy, ki nordik volkingni megy,", nos ez a sor Nordic walking-ra azaz a skandináv sétára utal, de érdekes értelmezést találtál a Volksweise megközelítéssel is, bár ez szervesen nem kapcsolódik tartalmi szempontból a szakasz tartalmához.
A korrajz értelmezésnek örülök, valóban annak is szántam, és a hét főbűn felsorolása (ahogy az eredeti versben is) itt is szerepet kap, bár erősebben próbáltam a ma magyarországi emberének a problémáira/bűneire súlyozni a versem.
Nem, nem gondoltad túl. nagyon örülök, hogy ennyi mindent megláttál a versben, ezért köszönettel tartozom. És persze az se lenne baj ha másképp, vagy akár túlgondoltad volna, mert minden olvasó szubjektum, hogy kiben mit hoz elő, vált ki egy versszöveg, az emiatt teljesen egyéni. Én azért törekszem arra, hogy amit leírok, az lehetőleg a legtöbb olvasóban ugyanazt váltsa ki, és ez most nálad szélesebb spektrumban, de alapvetően megtörtént.
Üdvözlettel: aLéb
Szia aLéb! 🙂
Összetett vers, sokszori belemélyedés után is mindig mutat valami újat.
Egy biztos: tükröt tartasz. Minden alkalommal kerestem, hogy melyik sorod illik rám, hiszen az emberek kénytelenek különböző szerepeket felvenni.
Az egész heti taposómalom – monotónia, szürkeség, gépies cselekedetek, megszokott rituálék, hajszoltság – megjelenik a tartalom hangulati felépítésében, maga a szerkezet pedig egyedi.
Gondolati szempontból van hasonlóság a témaadó verssel, ám szakaszaidon belül másképp épül, és a rímképlet is egyenletesebb, mint József Attilánál.
A záró két sorig többnyire egyetemesnek érzem a mondanivalót, ám a végén megmutatkozik a „költői én”, akit minden héten megkörnyékez a „negyvenkilenc apró halál”.
Nagyon tetszik ez a csattanó és természetesen az egész vers.
Szókészleted igazodik a mai életképekhez és nyelvezethez, méltó evokáció József Attila gondolataihoz.
Gratulálok, és köszönöm az élményt! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Nagyon szépen köszönöm a részletes elemzést. A vers tartalma ezekből a hétköznapi elemekből épül, annak általánosságait szántam megjeleníteni, és persze azt is, ahogyan a daráló működik.
Nagyon sok mindent megláttál a versben, a formai elismerésedet külön köszönöm.
Egy tény: József Attila verse gyakorlatilag megismételhetetlen, és nem volt, nem is lehetett célja sem ez, sem annak a felülmúlása ez inkább egyfajta tisztelgés a Költő és a Mű előtt.
Köszönöm, hogy itt jártál :-)!
aLéb
Kedves aLéb!
Mindenképp elismerésre méltó munka!
Mivel én azon kevesek közé tartozom, akik nem rajonganak Józsaf Attiláért, néhányak kitartó propagálása ellenére sem (amellett, hogy mindeközben tisztelettel adózom a zsenijének), ezért föl kellett elevenítenem az említett versét, amelyről persze maradtak (főleg sötét) benyomásaim régről (amelyeknek Földes László előadásmódja is részese volt, akiért nevelőapám rajongott), azután olvastam hozzá a tiédet. Az elemzést természetesen ráhagyom azokra, akik értenek is ahhoz, amiről itt szólni lehet; én csupán elismerésemet szeretném kifejezni a vállalkozást és a megvalósítást illetően. Ez a vers számomra nem "sötét", ezt tudom fogyasztani. S annak a szavával élve, akivel már beszélgettünk versedről: valóban bravúros alkotás.
Laca 🙂
Kedves Laca,
mindenképpen köszönöm a bejegyzésedet, annak tükrében, amit leírtál, talán még nagyobb értékkel bír.
Örülök, hogy itt jártál.
aLéb
Az egyek nem kizárólagosak, vagyunk ilyenek és olyanok is. Ülünk a tv előtt, várjuk a családot, úgy érezzük, hogy nincs barátunk és még folytathatnám.
Elgondolkodtató sorok, melyeket érdeklődéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita,
köszönöm a bejegyzésedet.
aLéb