Régi napló!
Gyűrött, lapok,
megsárgult szöveg
olvashatatlan
ceruzajegyzetek.
Mikor?
Mikor is írtam Neked?
Olvastad valaha?
Vagy csak kinevettél?
Hozzád szólt minden szava!
Vagy nem is szerettél ?
Hoztál nekem rózsát,
sok-sok kardvirágot,
mégis máshol jártál,
nem voltál ott
tűz égetett,
villám vágott,
nem voltál ott
fuldokoltam
bujdokoltam
nem voltál ott,
letaposott
kalász voltam
nem voltál ott
haldokoltam
elhagyottan.
Nem voltál ott
Itt a napló, ebből élek,
mesélnek a régi évek.
Örökké csak visszanézek.
5 hozzászólás
szval…az eleje kissé nehézkes, nincs meg az a ritmusa, nem tudom, hogy elmondani (ez az én mániám, így nekiállni egy versnek)…onnan, h “tűz égetett” már az, amit a néhány már elolvasott versed után elvárok tőled, mint olvasó…
Nem szabad csak vissza felé nézni…
Érdekes a formája, de nekem tetszik! Jól sikerült.
Igazi romantika!
Egy leányálom!:)
Gratulálok, a kadvirágokhoz, a rózsához. Én Harangvirágról álmodttamvolna:))
Szép ez Igy visszagondolva.
Puszi: marica
Erdekes vers, jo a formaja, az elejen engem nagyon megfogott. Ahogy keserübbe valt, ugy nehezemre esett tovabb olvasni. Bar ne lett volna ilyen szomoru a vege, de gondolom pont ezt akartad elmondani. Összessegeben tetszett.