Metsző hideg suhant át a táj fölött,
mindent betakartak a hamvas havak.
Egy kósza fény a tar fák közt átszökött,
lágy selyme közt vígan szálltak a vadak.
Megcsillant a kövér, ropogós lepel,
s a fákon a gyémánt, karmos zúzmara.
Tiszta levegőn a neszre csend felelt,
s bíz’ jól esett a sápadt nap sugara.
4 hozzászólás
“Egy kósza fény a tar fák közt átszökött,
lágy selyme közt vígan szálltak a vadak.”
Meghatóan szép sorok. Lejön belőlük, hogy szereted a természetet.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Zsuzsa!
“Tiszta levegőn a neszre csend felelt,”
Nagyon szép élményekben volt-van részed,
mindig kint a természetben,ahol a csend
sokat tud mesélni!
Ahol:”mindent betakartak a hamvas havak”
és alattuk a természet pihen!
Gratulálok!
Legyen szép napod:sailor
Kedves Rita!
Igen, nagyon szeretem. Nekem is van egy teraszom, ott épolgatok, nevelgetek sok-sok növényt.
Szeretettel:
Zsuzsa
Kedves sailor!
Igen, így van. Van egy teraszom, ott sok a szép növény, szeretek velük foglalkozni és (bár jól beépítették társasházakkal a környéket, pontosabban mndhatom azt is, hogy a “nyakunkra” is építették a vállalkozók), mégis egy kicsit még látom a naplementét is 🙂
Szeretettel:
Zsuzsa