Vannak arcok kik kedvesek nekem
Próbállak látni téged is anyám
Lehunyom szemem elém képzelem
Jönnek a képek,régik ismerősek
Ó mennyire hiányzol anyám!
Rájuk majd máskor emlékezem
A fiók alján sok ismeretlen arc között
kereslek. Kutatlak,szüntelen.
Képek. Már mindenki elköltözött.
A feszültség benned magasságokig nőtt!
Fiatal voltál még, magadra hagytak az évek
adtál magadnak örök pihenőt!
Bennem ujjá születtél, átörököltem géned
amit most tudok, te korábban tudtad
amikor én még nem tudtam ,én nem
Hányszor tettem fel ostoba , kérdéseket.
sorakoztak a válaszolatlan miértek.
A kor amelyben éltél,az, adott rá feleletet.
8 hozzászólás
Kedves Zsófi!
Ez roppant érdekes, hogy a vándorló világ címszó alatt, a gének átöröklődését érted. Érdekes, és egyben találó. Tetszik a vers is, de ha megengeded, néhány apró hibára hívnám fel a figyelmed.
A harmadik sorban a Lehunyom szemem után vessző kellene, vagy úgy módosítanám, hogy Lehunyt szemem elé képzelem…
Az ötödik szakasz utolsó sora, minta befejezetlen lenne, "én nem" – ez vagy felesleges, vagy talán folytatni akartad?
A záró szakasz nagyon tetszik, viszont az utolsó sorban nem kell a vessző az "az" szócska után, talán inkább a kor után tennék vesszőt.
Összességében nagyon jó, és elgondolkodtató a versed, ezek az apró hibák viszont kiküszöbölhetők.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida !
Köszönöm észrevételed, igazad van. Minden egyes írásjel elmulasztása értelmet változtathat.
Ez a vers pedig szabott, tehát még jobban oda kell figyelni a használatára. Az én nem után a
felkiáltójel maradt le. Folytatás a következő szakasz.
Örülök és mindig szeretettel fogadom őszinte és építő észrevételed.
Szeretettel üdvözöllek, Zsófi
gyönyörű költői eszközöket használtál, főleg az elején
egy ilyen témára nem merek nem ötöst adni
Üdv: Cal
Kedves Cagliostro!
Köszönöm, hogy elnyerte tetszésedet, üdv.Zsófi
Kedves Zsófi!
Szomorú versedben szépen írsz az édesanya hiányáról, és a "vándorló világról", ahol a lány nemcsak az édesanyja génjeit viszi tovább, hanem a mosolyát, az ölelését, a vigasztaló szavait, a gesztusait, a főztjét, stb. /Jó esetben…/
Judit
Kedves Judit!
Köszönöm véleményedet. Igen ez általában így szokott lenni. Kivétel amikor a lány ,sajnos
már nem emlékezik az anyjára, mert nagyon korán eltávozott.Üdv.Zsófi.
Keves Zsófi!
Mondhatom, igazán jó verset írtál, érdekes gondolatokkal, jó formában készült. Szomorú, ha valaki korán elveszti édesanyját, de vigasztaló, ha génjeit örökölhetted. Jó volt olvasni soraidat.
Igen, én is észleltem, hogy az írásjelekre nem figyelsz eléggé. A gép is megjelöli, ha átfuttatod (nálam zöld színel), a nyelvhelyességi ellenőrzésen.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata !
Köszönöm elismerésed és hasznos tanácsod.
Szeretettel, Zsófi